Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - A biztositási jog kézikönyve [könyvismertetés]

IRODALOM. társaság kénytelen volt az Első Magyar általános biztosító társasággal fuzionálni. Szövetkezetek, minthogy alaptökéjük nincsen, százezer forintos biztosítási alapot kötelesek kimutatni. Szerző ezt igen szépen kimagyarázza a kereskedelmi törvényből és helyesnek declarálja, a mi ellen nekem sincs kifogásom, de azért egy tuczatnál több biztosítási szövetkezetet tudnék felsorolni, a melyek nemcsak hogy nem 200.000 korona, hanem egy hTérnyi biztositásitási alap felett sem rendelkeznek, mindazonáltal az illetékes kereskedelmi bíróságnál be vannak jegyezve és működnek. Hálás és a mü keretébe való munka lett volna ezeket a körülményeket is kissé megvilágítani és belőlük a consequentiákat levonni. A harmadik főrés^, a különös, magánjogi rész, mely négy fejezetben (a kárbiztositás általános tanai, a kárbiztosilás egyes fajai, az életbiztosítás és rokonfajai, a viszontbiztosítás) a tüz-, jégkár-, fuvarozási-, üveg, betörés elleni, állat és szavatossági biztosítással, továbbá az élet, baleset és a betegség esetére való biztosítással és végre a viszontbiztosítással foglalkozik. A többi biztosítási ágazatokat a munka teljesen figyelmen kivül hagyta. Ebben a fejezetben, mely különben is a munka nagyobbik része, a szerző már elemében van. Minden egyes résznél előrebocsátja a technikai és üzleti elveket, az elméleteket, a külföldi törvényhozások összehasonlító jendslkezéseit és csak azután tér át a hazai tételes törvényre és a hazai birói gyakorlatra. E főrész a munka legbecsesebb része, de azér itt is kitűnik, hogy szerző az elmélet embere, különösen akkor, ha idegen fogalmakat magyarra kell fordítani. Ilyenkor a szószerinti fordítás egészen más értelmet produkál, mint a mit szerző mondani kívánt. Például a nem taksált (előre fel nem becsült) kötvényeket nyilt kötvényeknek (ofFene Polizze) nevezi, míg a gyakorlatban nyilt kötvénynek olyan kötvényt értenek, a melynek a dija nincs még kifizetve. Vagy pedig Gefahrengemeinschaft nem veszélycsoport, hanem közös koczkázat. Ha a kapott kártérítés után a csökkent biztosított összeg az eredeti magasságra ismét felemelendő a Nachzeichnung nem utánjegyzés, hanem a kár fo'ytán szükségessé vált kiegészítő biztosítás, mert utánjegyzés, ha egy biztosító társaság után ugyanarra a koczkázatra a még fedetlen részt egy másik biztosító és esetleg még egy harmadik átveszi. General-Polizze mit Eintragung, nem bejegyzéssel kapcsolatos általános biztosítás, hanem naplóval járó törzsbiztositás. Franchise, nem szabad károk, hanem kártérítés alá nem eső károk stb. Ilyet azonban nem volna szabad mondani : «A tüzbiztosi ási dijak minden 1000 korona érték után 3/4—5 százalék között váltakoznak*, mert ez ilyen formában érthetetlen és ha 1000 korona helyett csak 100 állna, akkor sem felelne meg a tényeknek, de nem felel meg akkor sem, ha százalék helyett ezreléket akart volna mondani a szerző. Az ügynöki kérdés körül nagyon helyesen jegyzi meg szerző, hogy az ügynök állását legczélszerübb egyrészt a biztositótól kapott meghatal-