Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - A biztositási jog kézikönyve [könyvismertetés]

76 IRODALOM. mazás és a részére a társulat által kijelölt működési kör alapján elbírálni, másrészt ama tárgyi, helyesebben tárgybeli mozzanatok szempontjából vizsgálni, melyekre az ügynök a fennálló jogszabályok értelmében és az üzletszerzéssel járó cselekmények foganatosítására jogosítottnak tekinthető. De nem helyes, a mit szerző a kárbiztositásnál az ügynöki jutalék megállapítására nézve mond, hogy t. i. az a százalékok szerint és a biztosított összeg arányában fizettetik. Ez bizony nem áll, mert a jutalék a díj után fizettetik és ez nagy különbség. Hogy az ügynöknek megtérítik még ezenkívül a különféle czimeken felmerült kiadásokat is, az sem áll. De az sem áll, hogy életbiztosításnál túlbiztosításról nem lehet szó. Itt túlbiztosítás az, a midőn valaki egy harmadik szegény embert, vagyoni viszonyait messze túlhaladó összegre biztosítja és ezek épen a legveszélyesebbek, mert rendesen egy emberi életre való üzérkedésnek minden mozzanatait viselik magukon. Helytelen az a definitió, hogy a tűzbiztosításnál az első osztályba tartoznak azok a koczkázatok, melyek oly jók, hogy a viszontbiztosítás feleslegessé válik, a másodikba, melyeknél a viszontbiztosítás szükséges, a harmadikba pedig tartoznak azok a koczkázatok, melyek rosszak, de valamely oknál fogva vissza nem utasíthatók. Iit valaki szerzőt felültette. Ily tanok hirdetései discreditálják az egész biztosítási intézményt a külföld előtt. Nekünk pedig szerencsétlen és rossz koczkázati viszonyainknál fogva nagy szükségünk van a külföldi viszontbiztosítókra. A viszontbiztosításnak nincs, de nem is lehet befolyása a koczkázat minemüségére, hanem mindig csak a koczkázat nagyságára vagy fordítva. Szépen magyarázza meg szerző a mezőgazdasági áta!ánybiztositást, de sajnos, hogy épen a legfontosabb részét, mely szerint a biztosítás mindennemű malmok, szeszfőzdék és fürészmalmok, valamint ilyen telepekkel összeköttetésben álló, vagy ezektől legalább is 20 méternyi szabad tér által el nem választott épületek és raktárhelyekre nem terjed ki, kihagyta. Nem helyes az sem, hogy szerző szerint a társaságok ujabbi üzleti szokások szerint azokat a károkat is megtérítik, melyek robbanás által okoztatnak, mert csakis a robbanás bizonyos (gőzkazán, légszesz, acetylin, stb.) nemére lehet biztosítani, de dynamit és egyéb robbanószerek által okozott rombolási károkra nem lehet biztosítani. Helytelen az a megkülönböztetés, hogy a belföldi fuvarozási biztositásnál a dijak ezrelékekben, a tengeri biztositásnál pedig százalékokban számittatnak, mert mind a két ágazatban mind a két számítás honos. Hogy az üvegbiztositás az üvegtárgyakon beállott elértéktelenedést biztosítaná, nem áll, sőt határozottan ki is zárja, ha csak nem törés által következett volna be. A betörés ellen való biztosítás definitiója teljesen helytelen. Először is ez a biztosítás betöréses lopás esetére szól,, másodszor pedig a tisztán, tehát betörés nélküli lopás bűncselekménye folytán előálló vagyoni kárt a