Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Az örökösödési perben hozott itélet legitimáló hatása

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. 78; zatok vannak, a perenkivüli eljárás megakad, s a per birájának feladata, hogy az ellentétes álláspontok közül az egyiket eltávolítsa praeiudicziális ítéletével. ítélet után — ha a felek átadást kívánnak — a 88. §. szerint ismét a perenkivüli eljárás folytattatik, a pervesztes álláspont figyelmen kívül hagyásával. Vegyük azt az esetet, hogy 2 testvér, mint ági örökös perre utasittatik a házastárs mint szerzeményi örökös ellen. A 2 örökös mindegyikének van arra igénye a magánjog szerint, hogy a házastárs ne akadályozza öt a saját 1 részének birói átadásában. Ha a 2 közül egy megindítja a pert, a másik nem, s a bíróság a keresetnek helyt ad, átadóvégzés hozandó és a fél hagyaték átadandó felperesnek, másik fele a házastársnak, mert a 87. §. értelmében a pert meg nem indított ági örökös ugy tekintendő, mint a kinek igénye nem létezik, s mivel a perindító felperes csak a fél hagyatékot igényli, a többinek más sorsa nem lehet, mint hogy a házastárs kapja. Ezzel szemben mai gyakorlatunk megkívánja, hogy ha a két ági örökös nem közös ügyvéddel képviselteti magát, a perindító a másikat is beidéztesse, mint alperest, «mert örökösödési perben az örökösödési jogviszonyok lehetőleg rendezendők» (5. sz. ítélet), «mert az örökösödési jog az örökhagyó összes jogutódainak perben állása mellett bírálható csak el»! Mi köze van ahhoz a fél hagyatékra igényt tartó ági örökösnek, hogy mi történik a hagyaték másik felével ? S mit tegyen a perben az a perbe idézett másik, a kinek a peres felek között vitás félhagyatékhoz a világon semmi köze sincs? Arányositási, tagositási perben a kereset tulajdonképen csak megindítója egy lavinának, az eljárásnak czélja valóban az, mint az 5. sz. itélet az örökösödési perre mondja, hogy az «arányositási, tagositási viszonyok* lehetőleg rendeztessenek. De az örökösödési per valódi per, melynek czélja csak az, hogy a felperes által keresetileg érvényesített igény felett döntsön. Ha a felperes nem az ellen inditotta meg a pert, a ki ellen kellett volna, majd megiszsza a levét a hagyatéki eljárásban, de hogy elutasittassék azért, mert olyan valakit perbe nem idéztetett, aki mást se tudna tenni a perben, mint helyeslőleg bólintgatni a keresetre, vagy azt mondani, hogy a kereseti igényhez semmi köze sincs, annak a világon semmi helytálló indoka nem lehet. A dolog ugyanis ugy áll, hogy vagy eldönti az egés% örökösödési kérdést az egyik érdekelt áltai megindított per, vagy nem. A fenti példát véve: A és B testvérek, mint ági örökösök közül A beperli C házastársat és kéri örökjoga megállapítását a fél hagyatékra, beidézve, amint érdekelteti) B-t is. Az egész hagyaték felett dönt-e a biró, vagy csak az A által követelt félhagyaték felett ? Ha csak a felperes igénye felett dönt, mi értelme sincs B perbeidézésének, hiszen ő a hagyatéki eljárás során nem mondott ellent A igényének. Ha azonban dönt az egész hagyaték felett, ez azt jelenti,