Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Az örökösödési perben hozott itélet legitimáló hatása

TÖRVÉN YELŐK ÉSZ ITÉS. 779 vilcg a biró nem az objektív, hanem a felek, által megconstruált tényállás felett dönt. A biró köteles igaznak tartani, a mit az egyik fél állit, a másik beismer (Gaár: A perbeli beismerés, Jogt. K. 1905. 304. 1.), köteles valótlannak tartani, a mit az állitó ellenfele tagad s mire bizonyítás ajánlva nincs. Mindezek az elvek a perrendtartásban törvény erejével kifejezést is találnak, ugy hogy törvényt sért az a perbiró, ki beismert tényállásra bizonyítékot kiván s az a perbiró is, ki tagadott s bizonyitatlan tényállítást valónak mond ítéletében. Ezzel szemben a bíróság akkor, midőn perenkivüli tevékenységet végez, midőn Ítélkezés helyett arra van hivatva, hogy közigazgatási természetű intézkedést tegyen, maga kutatja, megvannak-e az intézkedésnek törvényes előfeltételei. A czégbiróság megvizsgálja az előterjesztett adatok valódiságát, a közforgalom tárgyát képező értékpapír megsemmisítését elrendelő bíróság a kérvényező fél birtokosi minőségét és épugy a hagyatéki biróság is hivatalból vizsgálja a halálesetfelvétel, telekkönyvi kivonatok szabályszerűségét, valódiságát. Az örökös legitimálása a bíróságnak ama tevékenysége közé tartozik, melyben elmulaszthatatlan dolog a legitimáczió objektív előfeltételeinek birói kutatása. Az 1894: XVI. t.-cz. szoros szabályokat tartalmaz arra nézve, miként köteles igazolni jogczimét az igényt támasztó, mely esetben elegendő pl. a haláleset felvételi iv a rokonság igazolására s mikor kell anyakönyvi kivonat, vagy más teljes hitelt érdemlő okirat. De azt a czélt, hogy örökösi legitimácziót csak az kapjon, a kinek igénye nem vitás, a hagyatéki eljárás leginkább az által éri el, hogy csak egy biróságot ismer el illetékesnek, és gondoskodik arról is, hogy az összes igényt tartók beavatkozhassanak az eljárásba. Hogy az örökös legitimálása tulajdonképen közigazgatási funkczió, arra mutat az is, hogy Németországban az uj polg. tvk. életbelépte óta is vannak államok, hol a hagyatéki eljárást közigazgatási bíróság látja el (Nptk. életbel. törv. 147. §.). A magánjogi per elvileg kizárja a birói inquizicziót, a hagyatéki eljárás elvileg megkívánja, ennélfogva valamelyik elvből engednie kell a gyakorlatnak, hogy az örökösödési perben hozott Ítéletet a legitimáczió megadására alkalmassá tegye. A gyakorlat ezt olyként teszi, hogy az örökösödési per felperesétől alperes beismerése esetén is megkívánja a jogczim tényalapjainak bizonyítását és e mellett megkívánja az összes érdekeltek perbeidézését. Ha A beperli B-t előadva, hogy 1000 K.-t kölcsönadott neki s B nem fizette vissza, B pedig nem jelenik meg a tárgyaláson, vagy beismer, a biró marasztaló ítéletet hoz. De ha A czime B ellen örökösödési igény, vagyis pl. ha A azért követel B-től 1000 K-t, mert mint örökös egy hagyatéki adóstól felvette, A örökösödési czime pedig erősebb, a biró B beismerése esetén sem hoz-