Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Egyenjogú házasság és trónöröklés. A Welsburg-eset

774 EGYENJOGÚ HÁZASSÁG ÉS TRÓNÖRÖKLÉS. mond Saxl, a szigorú jog szerint férjével más okból sem volt egyenjogú: abban az időben t. i. a mikor Holstein-Gottorp György Lajos herczeghez nőül ment, nem volt herczegnő, ha­nem egy Dohna-Schlobitten gróf özvegye és ilyeténképpen köz­nemes nő. Ez az állítás nem kevésbbé téves az imént megczá­foltnál. A deutsches Privatrechtnek elemi tétele, hogy a (köz) nemes nőnek, a ki nem nemes emberhez ment férjhez, nemes­sége föléled a házasság, megszűnésével, legkésőbben nemes emberhez való ujabb férjhezmenetelével. A főnemességre nézve nemcsak ugyanez áll, hanem ennél több : a főnemes családnak leánya a főnemesi rendhez tartozását nem veszti el nem főne­messel kötött házasságának tartamára sem. Épp ugy mint ma­gyar jog szerint a nem nemeshez nőül ment nemes leány ne­mességének és rendi jogainak élvezetében megmarad, és a grófnőt vagy bárónőt mint nem mágnásnak nejét is megilleti az ő örökös czime és a Méltóságos czimzet. Zsófia Sarolta herczegnő ilyképpen a főnemességhez tar­tozott még akkor is, ha első férjét, Dohna-Schlobitten Sándor Emil grófot valóban a köznemességhez kellene számitanunk. Szóval az az eset, a melynek a Holstein-Gottorp családban létezett «enyhébb» observancziát kellett volna igazolni, semmit nem igazol. Welsburg gróf trónöröklési igényei tehát mind a régi, mind az uj jog szerint egyaránt alaptalanok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom