Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Egyenjogú házasság és trónöröklés. A Welsburg-eset

762 Dí SCHILLER BÓDOG tanácsnak érvényes házasság kellékéül megkövetelt beleegyezése teljes mértékben ki tudja elégíteni, az alattvalóknak a nélkül az elvi lefokozása nélkül is. Továbbá senki sem fogja tagadni, hogy a házassági akadály s tilalom fogalmában benn rejlő szörnyen erkölcstelen kényszert ez a közvetett házassági tilalom, a mely a legszeretettebb személyeket: a hitvest s a gyermekeket érő súlyos nélkülözések árán szüntethető meg csupán, hatványozottan valósítja meg. És ha — nagyon kivételes, bonyolódott eseteket nem tekintve — végezetül mindenkor teljes biztonsággal meg is fog állapíttathatni, kit illet az egyenjogúság elve szerint a trón, mégis a controversiák tömegénél fogva, mely ezt a jogintézményt jellemzi, felette gyakran akad ok trónöröklésí jogvitára; de sőt alapos jogigények hiányának tökéletes liquiditása sem fog, a tételes jognak és ama jognak, «mely velünk született*), ellentétességénél fogva, mindig akadályául szolgálni trónöröklési igény formálásának. Az egyenjogú házasság intézménye igy éppen azt alkalmas veszélyeztetni, a mi az örökös monarchiának az egyéb államformákkal szemben legfőbb előnye: a trónöröklési rendnek szilárdságát és határozottságát. Az egyenjogú házasság institutiója ellen intézett erős és heves támadások okozzák, hogy minden ahhoz kapcsolódó jogeset jóval mélyebb s általánosabb érdeklődést kelt, mintsem az eset magában való jelentőségének megfelelne. Ez áll ez idő szerint a Welsburg-esetről is, mely tulajdonképen semmi egyéb, mint az oldenburgi rendes bíróságok előtt folyamatban levő polgári perügy. De a német publicistikának alig van orgánuma, mely azzal nem foglalkozott volna és már is jelentékeny tudományos irodalma van, a melyből Te\ner bécsi, Rehm göttingeni és Schücking marburgi egyetemi tanár tanulmányait kell kiemelnünk.* A nagyérdekü jogeset tárgyalása kapcsán ismer* Die Successions- und Verwandtenrechte des Prinzen Alexander von Oldenburg genannt GrafWelsburg. Von dr. Friedrich Te^ner, Berlin 1901;. Oldenburger Thronanwárter. Von dr. Hermann Rehm. München 1901. Die Nichtigkeit der Thronansprüche des Grafen Alexander von Welsburg in Oldenburg. Von dr. Walter Schücking. Marburg a. L. 1905.