Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Magánjogi codificatiónk és a halál utánra halasztás kedvezménye

744 Dí KOLOZSVÁRY BÁLINT zolják. Sőt maga a Tervezethez készült indokolás s a Főelőadmány XL. sz. elvi kérdése is inkább a most mondott szempontokat tolják előtérbe. 5. Követve lehetőleg azt a gondolatmenetet, melynek fonalán a Tervezet haladt, mint fentebb (lásd 3.) jelezve volt, a codificatiót első sorban az a meggondolás vezette, hogy elhalván a nő, a férj, az ő saját maga szerezte közszerzeményének felét a nő örököseinek (gyermekek — esetleg épen mostohák — oldalrokonok, végrendeleti örökösök stb.) volna kénytelen kiadni, a mi pedig az élet igazságával ellenkező, sőt gazdaságilag is káros, mert a férj vagyoni tevékenységét megzsibbasztván, vagyoni életsorsát mintegy kettévágja. Különben is a házasélettel járó terheket a férj viseli, s a közszerzemény ezzel szemben rendszerint nem egyéb, mint a nőnek juttatott ingyenes kedvezmény. Kétszeresen méltányos tehát, hogy viszont a férj is keresményének haláláig való együtt- és egészben való megtartásával megfelelő kedvezményben részesittessék. Mivel pedig a halálutánra halasztás kedvezményének alapgondolata a gazdasági existentiák lehető megóvása: a kedvezmény igénybevételének házasság-felbontás esetén is, ha a szerzeményi közösség időtartamát maguk a házasfelek a házasság idején belül szerződésileg a törvénytől eltérően állapították meg, s a kikötött idő lejárt, a szerzeményi közösség megszűnt.* Habár nagyobb súlyt egyáltalában nem lehet tulajdonitanunk az általános benyomásoknak, mégis feltűnő jelenség, hogy az oly kényes materiánál, mint a minő a jogrend által számos * Azt, hogy a halálutánra halasztás kedvezménye a még élö volt házastársat is — pl. az elvált nőt — sújthatja, röviden már érintettük «A szerzeményi közösség a házassági vagyonjogok rendszerében)) cz. tanulmány 408—410. lapjain. Raffay Ferenc^: «A különvagyon és közszerzemény codifikálása» cz. müvének j$ — 56. 1. 2. jegyzetében tévesnek minősiti ezt a felfogást azon indokolással, hogy a Tervezet 166. g-a szerint a kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a házasság halál okán szűnik meg. Nem a miénk, hanem épen ez a felfogás a téves; a §. szövgének első bekezdése lehet ugyan első pillanatra megtévesztő, a második bekezdés azonban minden kételyt eloszlat. Egyébként, hogy a kedvezmény a házasság megszűnésének minden esetében igénybevehétő: igazolja a Főelőadmány is (II. k. 182. lap).