Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Magánjogi codificatiónk és a halál utánra halasztás kedvezménye

MAGÁNJOGI CODIFICATIÓNK. 745 vonatkozásban nem a «megszabályozható» házasságból keletkezett közszerzeményi jog: a Tervezet indokaiban az igazságosság szempontja kissé egyoldalúan érvényesül s e mellett az elképzelhető casuistika egy-egy esete a többiek köréből kiragadtatván, eléggé meg nem okolható általánosításoknak szolgált alapul. Mint vörös fonál húzódik végig a felsorolt indokokon az az aggódó gondosság, melylyel a Tervezet motívumai a férjet s a férj gazdasági érdekeit takargatják. A 166. §. «házastárs*) kitétele ugyan nyíltan ráutal a halálutánra halasztás kedvezményének férj és feleség közötti kölcsönösségére, de azért mind az Indokolás, mind pedig a Főelőadmány fejtegetései kizárólag csak a férj gazdasági existentiájának megóvása körül csoportositattak, mintha a közszerzeményi közösség egyenlősitő szelleme csak a férj és az ő kezében a vagyonegység ellen érvényesülhetne. Nem azért szükséges a kedvezmény, mert arra a szerzeményi közösségnél fogva mind a férj, mind a nő érdekei rá vannak utalva, hanem azért, mert a férj a nélkül esetleg gazdasági zavarok közé juthat. Ily szinben tűnvén fel a «ratio legis»: önkénytelenül gyanússá válik a szándékolt «lex» maga is. Ha pedig a Tervezet indokolása a mai gazdasági és társadalmi viszonyok között a nő közszerzeményében rendszerint ingyenes kedvezményt lát csak : a női munkának, s a nő szerző és megtartó gazdasági tevékenységének kevesebb jelentőséget tulajdonit, mint a Tripartitum, mely szerint «... uxor in rebus per maritum suum, stante conjugio conquisitis, semper particeps el condivitionalis efficietur» (III. R. 29. cz. 2. §.). Pedig Werbőczy korszakalkotó műve és a Tervezet között majd négy évszázad rohamos és elképzelhetetlenül előrehaladt gazdasági és társadalmi fejleményei állanak. Figyelembe véve már most, hogy a halálutánra halasztás kedvezménye különösen az elvált nőt sújthatja, továbbá, hogy ama társadalmi és gazdasági osztályokban, melyek a mai jog szerint szerzeményi közösségben élnek, a férj és feleség gaz-