Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VI. fejezet; A szándék és a gondatlanság. 18. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. 53 zása érdekében — «á n'avoir pas fait usage de nos facultés pour empéches le délit de se produire» — különböző eseteket sorol fel, a melyeknek «a hanyagság, a vigyázatlanság, a feledés, gondatlanság, járatlanság, a fennálló szabályoknak figyelmen kivül hagyása* szavak felelnek meg. XII. ítélkezés, i. A culpa fogalmát illetőleg: C. 1890 jan. 23.1 szerint: «a gondatlanság oly cselekedetben áll, melyből másokra származható ártalmas, illetőleg jogsértő eredménynek lehetőségét a cselekvő ismerte, akár lett légyen ennek a lehetőségnek tudata elméjében akkor, a midőn a jogsértő cselekedetet foganatosította, akár elfeledte vagy elhagyta legyen ezen általa egyébként tudott eredménynek lehető bekövetkezését emlékébe visszaidézni*. Az első alternatíva a tudatos, a második a nem tudatos culpára látszik utalni; 1890 jun. 11.2 ítélettel eldöntött esetben Gy. házastársaknak kerités nélkül hagyott kútjába egy gyermek beieesett és belefúlt. A ház a házastársaknak közös tulajdonát képezte. Az elsőbiróság ugy a férjet mint a nőt mondotta ki vétkeseknek a btkv. 290. §-a alapján. A Curia a férj vétkességét megállapította, «mert tudta, a mit egyébiránt minden józan embernek tudnia kell, hogy a kútnak kerités nélkül hagyása igen könnyen életveszélyes lehet», a nőt ellenben felmentette, «mert a férjet illetvén meg a nejével közös tulajdont képező házban a vezetés és a rendelkezés: neki állott kötelességében az általa kezelt ház kútjának kávával ellátásáról intézkedni)) és mert «a büntetendő gondatlanság fogalmának lényeges feltételét valamely fennálló kötelességnek megsértése képezi, s büntetendő gondatlanság kötelesség megsértése nélkül nem állhat elő". A bécsi semmitőszék 1876 febr. 26.3 szerint a culpa lényege: «figyelem hiánya a tapasztalat szabályaira, vagy a különös eset specialitásaira*; az elvi kérdéssel gyakrabban foglalkozik a Reichs-G. A culpa lényege 1890 jan. 24.4 szerint a ((körülmények parancsolta annak a gondosságnak elmulasztása, a melynek alkalmazásával a cselekvő cselekvése jogsértő okozatosságának képzetét nyerhette volna»; 1892 febr. 12.5 szerint «nem általános szempontok, hanem az esetnek concret körülményei irányadók»; ennek bővebb kifejtésében 1897 márcz. 23.6 szerint: «nem elég az eredménynek előreláthatósága önmagában, hanem szükséges annak a gondosságnak és a közjóra való figyelemnek elmulasztása, a melyet méltányosan meg lehet követelni; ennek a kérdésnek birói eldöntésénél lényegileg a concrét viszonyok minősége irányadó*; az olasz semmitőszék 1900 márcz. 15.7 szerint culpát állapit meg oly cselekménynek elkövetése, a mely a dolgok természetes és rendes lefolyása mellett jogsértő eredményt okoz s a mely azért az eljárásnak valamely általános vagy különös szabályát sérti. 1 CD. 6. k. 88. I. — 2 BJT. 20. k. 527. i. — 3 Riv. Pen. 4. k. 490. 1. — 4 Entsch. 20. k. 211. I. — 5 U. o. 22. k. 557. I. — 6 U. o. jo. k. 25. 1. — 7 Riv. Pen. u. k. 511. I.