Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; 7. [r.]; A beszámitást kizáró vagy enyhitő okok

BÍRÓI GYAKORLAT. biróság ítéletében felhozott azt az enyhítő körülményt, hogy mint tiszt kényszerítve volt a párviadalra, mert — igymond — «a btkv. mindenkire nézve, a ki annak alá van vetve, egyenlő alkalmazást nyer s ebből folyólag annak elkövetésére, a mit azon törvény tilt, semmi rang vagy állás sem jogosít fel, annál kevésbbé tehát kötelezheti). A Curia kiindulási pontjának téves volta mind két esetben kézzel fogható. A kérdés egyszerűen az: Létezik-e oly katonai szabály, a mely az alája tartozó személyeket bizonyos esetekben a párviadalra feljogosítja, vagy egyenesen, — talán ép büntetési sanctio alatt — kötelezi? Igen vagy nem? Ha igen, ugy az, a kire ez a szabály kötelező, habár egyébként a polgári bíróságok hatósága alá tartozik, párviadal miatt nem büntethető, nem azért, mert ez a körülmény a beszámítást ellenállhatlan erő vagy bármi más czimen kizárná, hanem annál a peremptorius oknál fogva, hogy büntetendő cselekményt — akár van a jogtalanság ismérve a btkvben különösen kiemelve, akár nem — csak jogtalan cselekvények képeznek; a mihez valakinek joga van, vagy a mire jogilag kötelezve van, az nem jogtalan, tehát büntetendő sem lehet. A btkv. igaz, hogy tiltja a párviadalt, mert bünteti, de a büntető törvényen kivül más jogok is vannak az államban: a magánjog, a közigazgatási jog, stb. s ezeknek különböző részei. Az államban érvényes különböző jogok pedig nem állhatnak ellentétben és háborúban egymással. A mi az egyik jog szerint jogos, az nem lehet a másik jog szerint jogtalan: a mire az egyik jog az állampolgárt kötelezi, azt a másik jog büntetéssel nem sújthatja. Nem komoly kritikára méltó, hanem élczlapba való volna az a törvényhozás, a mely az egyik törvényben az állampolgárnak azt mondaná : «ehhez jogod van», vagy ép azt, hogy: «ezt büntetés terhe alatt meg kell tenned», s egy másik törvényben meg azt mondaná: «de ha megteszed, akkor mint delinquenst bezárlak)), s ekként oda tenné az állampolgárt az üllő és a kalapács közé. A btkvnek a párviadalra vonatkozó szabályai tehát ugy értelmezendők, hogy a ki párbajozik, büntetés alá esik, kivévén, ha valamely más érvényes jogszabály szerint párbajozni jogosítva vagy ép kötelezve van. Ép ugy, a mint a gyilkosságra vonatkozó §-t is ugy kell olvasni, hogy nem esik az alá p. o. a hóhér, a ki pedig a legnagyobb hidegvérrel s előre megfontolással öl; jólehet erre az esetre is illik a fennebb ismertetett curiai Ítéletnek az az indoka, hogy ez a körülmény «a btkvnek VII. fejezetében meghatározott beszámítást kizáró okot nem képez». Nem tekinthetők továbbá ellenállhatlan erőnek az olasz Ítélkezés szerint: a vallási fanatizmus; az u. n. timor reverentialis, apa, férj, szolgálatadó parancsa, a szerelmi szenvedély, a házasságtörésen történt tettenérés szülte felháborodás. Noha egy másik esetben ellenállhatlan erő miatt felmentette a biróság a férjet ^katonatiszt), a ki párbajban megölte azt. kit nejével házasságtörésen ért, mert a fenforgó körülményekből következtet-