Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A csavargás és koldulás szabályozása kriminálpolitikai szempontból. 1. [r.]

280 DJ FINKEY FERENCZ röviden rámutatni kivánok a csavargás és koldulás kriminalpolitikai szabályozásának alapelveire, azután bemutatom a külállamoknak ez elvek megvalósítása iránt tett kísérleteit, különösen az e részben mintául tekinthető belga és norvég törvények rendelkezéseit s végül a kérdésnek hazai speciális viszonyaink figyelembevételével leendő szabályozása iránt konkrét javaslataimat összeállítani megkisérlem. Ki kell azonban emelnem előre, hogy részemről a csavargás és koldulás szabályozásának csupán knminalpolüikai oldalával kivánok foglalkozni. E kérdés minden oldalát, annak különböző (socialpolitikai, erköicsi, kulturális, közgazdasági stb.) vonatkozásait jelen rövid tanulmányban nem tehettem fejtegetéseim tárgyává, ezeket a vonatkozásokat tehát — a mennyiben a kérdés kriminalpolitikai szabályozásával kapcsolatosak — legfeljebb érinteni fogom. Nem terjeszkedem ki bővebben a koldulással és csavargással különben szervesen összefüggő gyermekvédelem kérdésére sem, a mi nagy jelentőségénél fogva magában is egy nagyobb tanulmány tárgya lehetne. I. A csavargás és koldulás kriminalpolitikai szabályozásának alapelvei. Azt a kérdést, hogy lehet-e a csavargást és a koldulást, mint ilyet, büntetni, szabad-e az államnak az egyéni szabadságot már a jogveszélyeztetés czimén, tehát egy valószinü feltevés alapján, megszorítani s egyeseket attól időlegesen meg is fosztani, a XIX. század törvényhozása egyhangúlag igennel oldotta meg. Az egyéni szabadság és függetlenség, a szabad cselekvés biztositása, első feladata ugyan a modern jogállamnak, de az állam egy másik sarkelve, a jogegyenlőség, követeli, hogy e szabadság mindenki részére egyenlően biztosittassék, ennek elengedhetlen folyománya pedig bizonyos kényszerítő szabályok felállítása, melyek az összeséget, a társadalmat, illetőleg az azt alkotó egyesek személyi vagy vagyoni biztonságát meg-