Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A kérdés-feltétel megtagadása esküdtbírósági eljárásban

270 VARGHA FERENCZ a védő a javaslatba hozott mellékkérdésnél semmi tényt sem jelölt meg, melyre a kérdést alapította. Nagy fontosságúnak tartom ezt a határozatot, mert a kérdés szerkesztésére s annak tartalmára nézve szint vall s egy határozott irányt jelöl meg s pedig annál inkább, mert a mellékkérdés tartalmára állit fel követelményt, melyre nézve a B. P. meglehetős soványan intézkedik. Ha tehát a Curiának emiitett határozata joggyakorlattá izmosodik, két czélt érünk el vele; először a revisiónak mindig lesz ténybeli alapja; másodszor a semmi alappal sem biró légből kapott kérdések ki fognak szorulni az esküdtbirósági eljárásból. S ezt annál inkább örömmel üdvözölhetjük, mert a mily irreális az ilyen kérdésekre vadászó védelem, ép oly veszedelmes is az, mert ha a kérdést felteszik az esküdtek suggestibilitásánál fogva — az azok megtévesztésére vezethet. Lássuk tehát mily perjogi alapja van a Curia határozatának. Kellő szabatossággal a tényelemek felvételéről csak a Bp. 355. §-a rendelkezik. Itt meg van mondva, hogy a főkérdésbe a vád alapjául szolgáló tett ... a megkülönböztetésre alkalmas ténybeli körülményeknek . . . elősorolásával is körülirandó (második bek.). Továbbá ugyanazon §. utolsó bekezdése; «Ha valamelyik alkotóelem íenforgása tekintetében a felek eltérő indítványokat tettek : a vád alapjául szolgáló tett körülírásába a vitás kérdés eldöntésére alkalmas ténykörülmény is felveendő.» Nem fér kétség hozzá, hogy a törvénynek megfelelő főkérdésnek a tényelemeket is tartalmazni kell; csupán az a vitás, hogy kizárólag az individualizáláshoz szükséges tények veendők-e fel, vagy meg van-e engedve a specializálás is. Az előbbi csupán a tettazonossághoz szükséges tények felvételét követeli; az utóbbi pedig oly tények felvételét is szükségessé teszi, melyek az egyes tényálladéki elemeknek megfelelnek Sajnos e nagyfontosságú kérdés mellett a gyakorlat úgy nálunk, mint Ausztriában s Németországban elsurrant; a kér-