Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A kérdés-feltétel megtagadása esküdtbírósági eljárásban

A KÉRDÉS-FELTÉTEL MEGTAGADÁSA. 2ÓI az esküdt nem indokolhat; s igy egy kitárt kapu előtt áll birói meggyőződésének megalkotásánál; e kapun az esküdt esküje szerint csak oly meggyőződés mehetne át, melynek gyökerei a törvényből szívják az élet energiájához szükséges anyagot; tehát a ]LIry Ítéletének is csupán az értelmen át volna szabad átszűrődni. Ámde ha lélektanilag elemezni lehetne a verdictet, arról győződnénk meg, hogy annak keletkezésénél minél kevesebb szerepe van a törvénynek, s igy itt az értelmi működés is alárendelt szerepet visz; ellenben tulnyomólag az érzelmi mozzanatok lépnek előtérbe. Természetes következménye ennek, a mit a bevezető sorokban említettem, az, hogy a plaidoyer is más jellegű szakbiróság előtt, mint esküdtbirósági eljárásban. A minthogy a szakbíró ítéletének megalkotásánál vezérszerepet visz az értelmi működés, a perbeszédnek is ehhez kell simulni, ha diadalt akar elérni. Az esküdtszéknél — kivéve a hol túlnyomó a jogászi elem — az érzelmek lépnek előtérbe a verdict megalkotásánál, tehát a perbeszédben a legnagyobb erő a hangulatkeltésben és hangulatkeltés képességében van. Ebből a psychologiai különbségből magyarázhatók meg azok a verdictek, melyek a jogászilag képzett agy előtt absurdum számba mennek. Ha a felek szem előtt tartják a B. P. 324. §-át, mely szerint a bíróság ítéletét csakis a főtárgyaláson fenforgott bizonyítékra alapíthatja, mely szabály a juryre is áll (337- §. első bek.): az érzelmek szeszélyes játékára visszavezethető verdicttől csak akkor kell tartanunk, ha az eset különös sajátossága olyan érzelmek keltésére alkalmas, melyek mint ítélet-alkotó tényezők hatásaikban kiszámíthatatlanok. Ámde, a ki figyelemmel kiséri az esküdtbirósági eseteket, — s erre a Curia praxisa kiválóan alkalmas, mert az egész ország bünpöre itt fordul meg, — azt a tapasztalatot szerezheti, hogy a felek a hangulatkeltés művészetét nagy előszeretettel szoritják ki a törvényesség medréből s oly kérdé-