Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A kérdés-feltétel megtagadása esküdtbírósági eljárásban

VARGHA F. A KÉRD ÉS-FELTÉTEL MEGTAGADÁSA. 2^9 mértékének megállapításánál mily messzemenő discretionarius hatalommal rendelkezik, és hogy a törvényhozó tartózkodása a büntetés kimérésénél irányadó szempontok megjelölésétől mily önkényre, ingadozásra és ötletszerűségre vezetett a gyakorlatban, azt mindenki tudja, ki bűnügyek elintézésével közvetlenül vagy közvetve foglalkozik. A törvényhozó e mulasztási bűne és annak szükségszerű következményei mint minden tévedés — sok tekintetben tanulságosak. Ha üdvösnek is bizonyuk, hogy a törvényhozó bizonyos viszonyok szabályozásánál szorosan körülhatárolt szük ösvényre utalja a birót, és másokban tetszésére bizza, hogy a részére kijelölt czélpontot mily uton érje el, vannak oly esetek is s ezek közé számitom a büntetés kimérésének módját is — melyben legczélszerübb bizonyos távolságban felállított póznákkal legalább az ut iránya iránt eligazitani a birót, a többit magától meg fogja találni. A KÉRDÉS-FELTÉTEL MEGTAGADÁSA ESKÜDTBIRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN. Irta: VARGHA FERENCZ. A ki figyelemmel kiséri az esküdtbiróságok előtti tapasztalhatja, hogy a védelem más alapokon épül fel itt, mint szakbiróság előtti eljárásban. Ezen épen nem lehet csodálkozni; mert az a plaidoyer. mely szakbiróság előtti eljárásban fényesen megállja helyét, a jury előtt teljesen értéktelen lesz. Természetes következménye ez a két biráskodás psychologiájának. A szakbíró törvénynyel kezében mindig a törvényességet tartja szem előtt; attól egy hajszálnyira sem térhet el. Nemcsak esküje kötelezi erre, hanem a törvény világos szabálya is: itélétének minden kijelentését támogatni kell megfelelő indokolásnak (328. §.). így tehát a szakbíró Ítélete mindig expressis verbis értelmi működés; hiányoznia kell abból az érzelmi