Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905 / 4. szám - A törvényhozás müvészetéről
A TÖRVÉNYHOZÁS MŰVÉSZETÉRŐL. felebbviteli fórum — a kir. tábla és a kir. törvényszék is — egyazon törvény alapján járnak el: alig tanúsíthatott kqteles gondosságot a törvényhozó, ki ily ellentétes gyakorlatnak útját nem vágta. Végül egy szerves joganyagot uj alapon rendező codifikatorius munkálatnál a törvényhozó nem lehet elég figyelmes a megelőző külön törvényekben foglalt rendelkezésekre, nem mulaszthatja el a biró világos és határozott tájékozását abban az irányban, hogy a régiből mit akar fentartani és mit eltörölni. Az előző törvények hasontárgyu rendelkezéseit hatályukból kivetkőztető sommás kijelentések alig képesek bizonyos aggályok eloszlatására, különösen ott nem, hol a generális szabály módosításából a különös kivétei eltörlésére bajos következtetni. A hol a nehézségek kezdődnek, rendszerint véget ér az általános abrogatorius clausula eligazító ereje. Az p. o. hogy a vádhatározat nem elengedhetlen feltétele többé a főtárgyalás megtartásának és hogv ezentúl a ténykérdés felülvizsgálata bizonyos korlátozások alá esik. akkor sem lett volna kétséges, ha a Bp. 590. §-a, illetőleg az életbeléptetési törvény 27. §-a nem helyezte volna hatályon kivül a törvényeknek, rendeleteknek és szabályrendeleteknek mindazokat a rendelkezéseit, melyek «megegyeznek vagy ellenkeznek azokkal a szabályokkal, a melyeket a királyi bíróságok hatáskörébe utasitott büntettek, vétségek és kihágások miatt megindítandó rendes bűnvádi eljárásra vonatkozólag a bűnvádi perrendtartás vagy az esküdtbiróságokról vagy a Bp. életbeléptetéséről szóló törvény tartalmaznak)). De ki igazít el bennünket abban a tekintetben, hogy a telekkönyvi rendtartásnak a bünper feljegyzéséről szóló 152. §-a hatályát vesztette-e 1900. évi január hó i-én vagy sem?! A bűnügyi párlatról és a biztosítási végrehajtásról részletesen intézkedik ugyan a bűnvádi perrendtartás, de egyúttal nem gondoskodik a csalárd uton kieszközölt telekkönyvi bejegyzés által sértett magánjogi igény biztosításáról. Ily tényállással szemben szabad-e ugy okoskodni: az uj törvény tabula rasa-t akart létesiteni az eddigi jogállapottal szemben, és a mit fel nem vett, azt szán-