Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A törvényhozás müvészetéről

246 Dí BAUMGARTEN IZIDOR dékosan mellőzte, vagy helyesebb-e a biróságok abbeli felfogása, hogy a bűnvádi perrendtartás kifejezetten el nem törölvén a telekkönyvi rendtartás 152. §-át, és egyébbel sem helyettesitvén a nyilvánkönyvi hitel szempontjából főfontosságu előzetes intézkedést, fenn akarta tartani a magánjogi igény biztosításának e kiválóan fontos és czélszerü módját?! Nem kell-e más, az alaki jog szempontjából kiváló jelentőségű vitakérdéseknél a bíróságoknak a veszélyeztetett érdek súlyához mérten majd a törvényhozó kategorikus általános utasításának megfelelniük, majd pedig — ügyes alkalmazkodással czélszerüségi tekintetekhez — azt az elvet vallaniok, hogy «lex postenor generális non derogat priori specialih Megmondhatója-e valaki annak, hogy az uj törvénynek a magánjogi igény érvényesítéséről szóló 486—491. szakaszai hatályon kivül helyezték-e vagy nem az uzsoratörvénynek (1883. évi XXV. t.-cz.) 8. §-ában foglalt rendelkezést az elitélés magánjogi következményeiről r! Nem vagyunk-e tanúi annak, hogy a találmányi szabadalmakról szóló 1895. ®vi XXXVII. t.-cz.-nek az eljárás körébe vágó különleges intézkedéseit a gyakorlat — bölcs belátása szerint — majd alkalmazza, majd az uj bűnvádi eljárás által ettörölteknek tekinti?! Ugy a mint 1900. január i-ig, ezentúl is foganatosítják a kir. járásbiróságok mindazokat az előzetes biztosítási intézkedéseket, melyekre a szabadalmi törvény $3. §-a őket feljogosítja, és melyeknek egyéb bűnügyekben helye nincs; ugy a mint addig, jelenleg is a kir. albiró az ítéletben a büntetésen kivül «a fenforgó összes körülmények méltatásával szabad meggyőződése s^erinU 20,000 koronáig terjedhető kártérítési összeget állapithat meg «a sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kijelentett kívánságára», holott máskülönben a büntető biróság a Bp. 489. §-a értelmében csak akkor kötelezheti vádlottat a bűncselekmény folytán szenvedett kárnak, sérelemnek vagy elmaradt haszonnak megtérítésére, «ha sem a jogosultság, sem a jogosult személye iránt nincs kétség, a kártérítés összege pedig biztosan meghatározható."