Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Jogi dolgozatok, 1875-1905 [könyvismertetés]

IRODALOM. 233 « IRODALOM. Jogi dolgozatok 1875 — 1905. Irta: Králik Lajos. Budapest, Franklintársulat. 1905. (Ara 12 korona). Szerző könyvéhez irt előszavában kijelenti, hogy ügyvédi dolgozatait kizárta a jelen közzétételből; tette pedig ezt azért, mert az ügyvéd első kötelessége, hogy sirba vigye magával az élet küzdelmeiben szerzett tapasztalatait. Ez okból tehát csakis közérdekű dolgozatokat bocsátott nyilvánosságra. Hozzáteszem, hogy sajnálatomra és az egész ügyvédi kar sajnálatára fog az megtörténni, ha Králik a par excellence ügyvéd a jövő generáczió emlékében csak mint jogi iró fog tovább élni s nem egyszersmind mint ügyvéd. Szerző ama érvelése, hogy mindenik érdekesebb ügy közzététele valamely vonatkozásban sértené a szereplő felek érdekét, nem fogadható el teljesen. Hány esztendőn át közölte a «Döntvénytár» a felek és perbeli képviselőik nevét néhány hónappal a per befejezése után és sérelmes ez eljárás nem igen volt. Megengedem és magam is azt tartom, hogy a Döntvénytár utóbbi években követett gyakorlata, a peres felek nevének elhagyása, ildomosabb. Ha tehát minden számottevő per a döntvénygyüjteményekben helyet foglal határozatok alakjában és ezek között számos olyan van, mely szerző jogi auktoritásának és érveinek súlya alatt keletkezett, ugy bizonyára a gáncs és megszólás lehelete sem érné szerzőt, ha a magyar jogászközönséget megajándékozná olyan fajta munkával, mint a minő Báhr Ottónak «Urteile des Reichsgerichts» czimü müve. Szerző meríthetné ehhez anyagát saját ügyvédi gyakorlatából és a döntvénygyűjteményekből; sérelem ezzel nem esnék senkin; ellenben nagy hasznára lenne ilyen munka a gyakorlati életbe belépő fiatal generácziónak. De egyúttal megörökítené ilyen munka Králik eszmemenetét, jogintézményeinkhez fűződő, bizonyára igen gyakorlatias kritikáját. E munka serkentené igazán a jövő nemzedéket, mert tanulságot tenne arról, hogy az ügyvéd becsületes munkájával képes a birói gyakorlatra ingerencziát gyakorolni és ezzel a tudomány vívmányait az életszükségletnek megfelelően az életbe át is plántálni. Térjünk azonban át a Jogi dolgozatokra. Ezek első része a csődjogba vág. A csődtörvény Apáthy-féle tervezetén gyakorolt kritika megjelenésekor szenzácziót keltett. Králik kimutatta, hogy az anyagi csődjog, a mint az a tervezetben megtestesült, nem egyéb, mint bőr, mely alatt se hus, se csont nincs. A tervezet német minta szerint, kodifikált anyagi magánjogra épittetett fel. holott nálunk ilyen nincs. Ebből a helyes álláspontból levonta szerző vaslogikájával a kérlelhetet-