Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Jogi dolgozatok, 1875-1905 [könyvismertetés]

IRODALOM. len konzekvencziákat. Králik igazságérzete azonban szépen nyilatkozik meg abban, hogy Apáthy mentségére felhozza azt, miszerint a csődtörvény keletkezésekor külföldön sem volt helyes eljárás a csődvagyon kezelése és értékesítése tekintetében s igy az idegen törvények után mintázó Apáthy nem találhatott jobb megoldást. E dolgozatot követi szerző törvénytervezete «A fizetésképtelen adósok hitelezőinek kielégítéséről (1876)». Fájdalom, sem Králik tervezete, sem más megtámadási tervezet eddig törvénynyé nem vált, ugy hogy e tekintetben is a legtöbb kultúrállam mögött foglalunk helyet; sőt Horvátország is megelőzött 1897-ben hozott «Anfechtungsgesetz»-ével. Pedig e törvény hiánya számos visszaélés kútforrása, mert tudvalevő, hogy a fizetésképtelen adós üzelmét büntetőtörvényünk legritkábban sújtja és csaknem soha kellő mértékkel. Mig a betöréses czipó ára 6 havi börtön, addig a vétkes bukás rendszerint csak 100 korona. Civiljogunkkal meg épenséggel nem boldogulunk, mikor csődön kivüli megtámadást akarunk alkalmazni. Legfeljebb vérző szívvel kelt elutasító ítéletre számithat a megkárosított hitelező. Két perrendi essayt is tartalmaz a munka. «Az eskü a polgári perben» egyetemi habilitáczióra készült 1879-ben. Ebben érdekesen mutatja ki Králik, hogy bár a mi perrendtartásunkból a meggyőződés szerinti eskü hiányzik, a birói gyakorlat azt nem nélkülözhette és sine strepitu et clamore alkamazta ott, hol az ilyen eskü mellőzése «Rechtsbeugung-ot» eredményezett volna. E meggyőződés szerinti eskü a német 1877-ik évi perrendtartásban, mint intézmény be van fogadva s az 1898. évi német perrend is átvette; tudtommal nálunk 1879. azaz szerző munkája előtt annak szükségét senkisem hangoztatta és az intézmény üdvös becsempészésére is ő figyelmeztetett először. A második perrendi tanulmány a szabad bizonyítás mellett tör lándsát; ebben szerző már 1878-ban rámutatott a kötött bizonyítás két legnagyobb hiányára, mely csakis a szabad mérlegelés recipiálásával és a tanubizonyiték teljes reformjával orvosolható. E tanulmány ma már csak történeti értékkel bir. A magánjog kodifikácziójához szerző a szülők- és gyermekekről szóló törvénytervezettel (és ennek indokolásával) járult hozzá. A mai Tervezet szerzőéből bőségesen merített anyagot. A mai Tervezet idevágó szakaszai Králikéval szemben kivált a törvénytelen gyermekekre vonatkozó intézkedésekben tanúsítanak haladást. Szemrehányás a szerzőt ezért nem illeti, mert épen a két utolsó lustrum alatt erősen fejlődött a társadalmi ethika e téren, ugy hogy ma még a Tervezetet sem tartják kielégítőnek a gyermekvédelem apostolai. Az illetlen befolyásról (Erbschleicherei) irt tanulmány a Jogászegyleti Értekezések között jelent meg első ízben. Ez essay leginkább dokumentálja azt, hogy Králik Frank Ignácznak és a régi magyar jognak ép oly alapos ismerője, mint a modern külföldi jogrendszereknek. A ki e