Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - A kereskedelmi törvény rendbüntetéseinek elévüléséről

230 BÍRÓI GYAKORLAT. a mig a tettes a büncselekménynyel szerzett javak élvezetében van. Sor ellenkezőleg. A tolvaj és a sikkasztó birtokában tarthatja az eltulajdonított pénzt és mégis élvezi az elévülés kedvezményét, a mint például a Csombor esetében tapasztaltuk. Nincs ok arra, hogy a jogtalan elsajátítás cselekményénél más elvet alkalmazzunk, és ne engedjük az elévülést megkezdődni addig, a mig a tettes az elsajátított dolgot birtokában tartja. Nézetem szerint tehát ugy a törvény szavai, mint a törvény általánoselvei egykép arra utalnak, hogy de lege lata a mulasztási bűncselekmények elévülése a mulasztás elkövetésének napjától kezdődik. Dr. Doroghi az elévülésnek azt az elvét, a melyet ő a büntetőjogban fennálló szabálynak tart, azokra a kereskedelmi törvényben tiltott mulasztásokra, a melyeket ő folytonos bűncselekményeknek minősít, ugy kívánja alkalmazni, hogy a cselekmény elévülése akkor veszi kezdetét, ha a mulasztás pótoltatott*. Ezek közt emliti ő a K. T. 21. §-ában foglalt esetet is. A K. T. 21. §-a tekintetében az eljárás a gyakorlatban az. hogy a. közigazgatási hatóság feljelentése folytán a törvényszék felhívja azt, a ki czégét be nem jegyeztette, hogy bizonyos idő alatt pénzbírság terhe mellett pótolja a mulasztást. Ha a felhívott a mulasztást a kitűzött idő alatt pótolja, akkor a pénzbírság nem szabatik ki. Nem szabatik ki pénzbírság akkor sem, ha valaki egy ideig elmulasztja ugyan a czégbejegyzést, de utóbb a czéget birói felhívás nélkül bejegyezteti. Az én tudtommal a gyakorlatban sehol nem követtetik más eljárás, mint a mit most leírtam. Ily eljárás mellett nem tudom mit jelenthet ezekben a leggyakorlatibb esetekben az, hogy a cselekmény elévülése akkor kezdődik, a mikor a mulasztás pótoltatott, mert a mulasztás pótlása eseiében már nincs oly cselekmény, a mi büntethető volna. Talán arra gondol dr. Doroghi, hogy a mulasztás még akkor is büntetéssel sujtatik, ha utóbb pótoltatott r De ily törvénymagyarázat, a mely tudtommal nem dívik, ellenkeznék a K. T. 21. §-ának szövegével, annyiban, hogy e szerint a mulasztó a mulasztás pótlására pénzbirsággal szorítandó, a mi annyit jelent, hogy a mulasztó csak akkor büntetendő, ha mulasztását nem pótolja. Dr. Doroghi nézete szerint a kereskedelmi törvényben tiltott cselekmények és mulasztások nem is joghaszonszerüség alapján tartoznak a büntetőjogi elévülés szabálya alá, hanem azért, mert valóságos vétségek, illetőlleg kihágások, a melyekre a büntető törvények összes általános szabályai alkalmazandók. Ezzel szemben az én felfogásom, a mit már a múltkori czikkemben kifejtettem, hogy az életbeléptető törvényből kitünőleg a törvényhozás a kereskedelmi törvény szerint büntetendő cselekményeket ép oly kevéssé akarta a büntető törvény szerinti vétségek és kihágások jellege alá vonni, mint a * Jogállam, 190;. II. füzet 149. lap.