Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Az örökösi bizonyítvány a tervezetben

2 08 D5 HOLITSCHER SZIGFRID .... rendelkezik))) mindenesetre megfelelőbb a német ptk. 2366., 2367. §-aiban foglalt részletes felsorolásnál, mely a végén megint csak a felsorolt jogügyleteken kivül lehetséges egyéb rendelkezésekre kénytelen utalni. De épen azért felesleges és ellenmondó a T.-ben a teljesítés külön kiemelése, a mi nem a törvénybe tartozó példafelhozás jellegével birhat csak. Nem helyes továbbá az indoklás ama kijelentése, hogy az örökös által elvállalt kötelem semmi esetre sem hatályos az igazi örökössel szemben. Ha az igazolt örökös hagyatéki birtokot vagy házat haszonbérbe, bérbe ád, ez is hagyatéki tárgyról való rendelkezés és kell is, hogy hatályos legyen az igazi örökössel szemben. Arra nézve, hogy a joghatályosság mily esetekben nem áll be, a T. szabályozása elvileg megfelelő. E szerint nem hatályos a rendelkezés, ha ingyenes vagy ha a 3-ik személy rosszhiszemű. A 3-ik személyt ép azért kell megvédeni, mert visszterhet szolgáltatott vagy teljesített; de ha ingyenesen szerzett, reá nézve csak az előbbi állapot áll helyre, nincs tehát lényeges hátrány, mely ellen megvédendő volna. A birtoklás jóhiszeműségéből származó következmények az általános szabályok szerint ugy is megfelelő védelmet nyújtanak. A T. szabályozása tehát megfelelőbb a német ptk.-énél. Elhibázott azonban a 3-ik személy rosszhiszeműségének szabályozása. A kérdés itt az, hogy miként van meghatározva a rosszhiszeműség és mi álljon a bizonyítási teherre nézve? Ha e szempontokból összehasonlítjuk a T. 2000. § -át a nem jogosulttól való jogszerzés egyéb eseteível, a következő eredményekre jutunk: A ki ingatlanon jogot szerez, csak akkor nincs védve, «ha . . . a telekkönyv tartalmának helytelen voltáról tudomással birt», vagyis objectiv nem tudás elegendő és annak ellenkezője bizonyítandó. (T, 549. §.} A kire ingó tulajdona átruháztatik, ha az átruházó nem volt tulajdonos (ugyanígy zálogjognál stb.) tulajdonos lesz, «kivéve ha nincs jóhiszemben», nevezetesen «ha tudja vagy súlyos gondatlanságból nem tudja, hogy a dolog nem az átruházó tulajdona», vagyis vétlen nem tudás szükséges ugyan, de annak ellenkezője