Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905 / 3. szám - A biztosított ingóságok elhelyezésének megjelölése
198 Df BECK HUGÓ A BIZTOSÍTOTT INGÓSÁGOK ELHELYEZÉSÉNEK MEGJELÖLÉSE. Irta: Dr. BECK HUGÓ. A biztosítási ügylet megkötésekor a biztosító a koczkázat nagyságának megbirálása és a koczkázat ellenértékéül szolgáló dijnak megszabása szempontjából egyebek között számításba veszi azt a helyet vagy helyiséget is, a hol a biztosítandó ingó el van helyezve, mert ez a hely vagy helyiség és az ezzel kapcsolatos körülmények a fennforgó veszély megállapithatására fontossággal bírnak. És azért döntő sulylyal birnak ezek a körülmények a biztosítás el- vagy el nem vállalására és a fizetendő biztosítási díj meghatározására. Természetes tehát, hogy a hely, a hol az ingók el vannak helyezve, az ügylet megkötésekor világosan és tüzetesen megjelölendő. Erre való tekintettel rendeli a törvény, hogy ingó dolgoknál a hely vagy helyiség, hol azok léteznek, világosan kijelölendő, mert a biztosítás csakis a kijelölt hely vagy helyiségre nézve bir foganattal (Kt. 488. §-a). Ha tehát a tárgyak más helyen vagy helyiségben sérülnek vagy semmisülnek meg, mint a mely hely vagy helyiség az ügylet megkötésekor megjelöltetett, a biztosító kártérítéssel nem tartozik. Vegyük már most azt az esetet, hogy egy kereskedő áruraktárát, a hely pontos megjelölésével (X. utcza 1. sz. ház) tűzkár ellen biztosittatja. Ugyanebben az utczában egy másik házban (2. sz. a.) egy második raktára van, a melyet utóbb szintén biztosíttatni kiván, de az ajánlatában tévedésből a 2. sz. ház helyett az 1. sz. házat jelöli meg, a biztosító pedig a kötvényt ezzel az ajánlattal egyezően állitja ki. Az X. utczai 2. sz. alatti házban levő áruraktár tüzeset folytán megsemmisül. Ajánlat és kötvény szerint a ház 2. sz. helyett 1. számmal van megjelölve. Foganattal bir-e a biztositás az ekként biztositott ingókra nézve ?
