Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - Egy actuális vitakérdés a német civilistikai irodalomban [könyvismertetés]

IRODALOM. A munkának eddig megjelent része s szerzőnek az a rendszere és módszere, mely lehetővé teszi, hogy a magyar alkotmányjog, mint egy fejlődő egész legyen megalkotva, melynek igazságait a történelem, bölcsészet és comparativ államtudomány segítenek kideríteni: várakozással engednek a mü befejezése elé tekinteni, mert az az alkotmányos államiság oly hü képét tünteti föl, mely felé minden hazája alkotmányát igazán ismerni vágyó magyar fölemelő tudattal fordulhat. B. P. Egy actuális vitakérdés a német civilistikai irodalomban. Staub: Die positiven Vertragsverletzungen und ihre Rechtsfolgen (Festschrift für den 26. deutschen Juristentag, 1902.). — Schöller: Die Fo'gen schuldhafter Nichterfüllung, insbesondere der Schadensersatz wegen Nichterfüllung (Gruchot 46. k.). — Dernburg: Über das Rücktrittsrecht des Káufers wegen positiver Vertragsverletzung (D. J. Zeit. VIII. 9.). — Kipp: Das Reichsgerichi und die positiven Vertragsverletzungen (D. J. Ztg., u. o, Nr. 11.). — Staub: Die positiven Vertragsverletzungen (Berlin, 1904.). — Crome: System des Bürg. Rechts II. 65. — Goldmann-Lilienthal: Das BGB. syst. dargestellt, I. 333. o. — Lehmann: Die positiven Vertragsverletzungen. Separatabdr. aus d. Arch. f. d. civ. Prax. 96. k. A német polgári törvénykönyv gyakorlati értéke és életrevalósága most: életbeléptetésének első évtizedében állja ki a tüzpróbát. Tekintettel arra a hatásra, melyet e törvénykönyv Tervezetünk kötelmi jogi részére gyakorolt, különös érdekkel bírhatnak ránk nézve a német jogtudomány és gyakorlat ama tanulságai, melyek a törvény egy-egy előre nem látott hiányára, fogyatkozására vonatkoznak. Az alábbiakban egy ily kérdést óhajtunk ismertetni, mely Staub idézett müvének megjelenése óta a német jogtudományt állandóan foglalkoztatja és a melynek tárgyalása immár egész kis irodalommá nőtte ki magát. Arról van szó: hogy a német polgári törvénykönyv az adós szerződésszegéseinek bizonyos gyakorlatilag igen fontos eseteiben védtelenül hagyja a hitelezőt. Konstatálták, hogy a törvény világosan és kimerítően intézkedik ugyan azokról az esetekről, melyekben valaki valamely obligatorius kötelezettségét azáltal sérti meg, hogy nem tes^i meg, a mit meg kellene tennie, de szabályzatlanul maradtak azok az esetek, midőn a kötelem megsértése positiv ténykedésben nyilvánul: midőn az adós abbanhagyási kötelezettségét sérti meg, avagy a szolgáltatást, melyre vállalkozott, hibásan teljesiti. A törvény ugyanis a 286. §-ban a késedelmet szabályozza (kétoldalú szerződésekre nézve a 326. §-ban), a 280. §-ban a szolgáltatásnak utólag és az adós hibája következtében beálló lehetetlenségének következményeivel foglalkozik, végül a 283. § ban a birói Ítélettel szemben tanúsított makacs engedetlenség (Ungehorsam, hartnáckige Verweigerung) eseteiről van szó. Mindezekben az esetekben a szerződésszegés abban