Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A közvetítő ("alkuszi") szerződés a Tervezetben

TÖRVÉN YELŐKÉSZ1TÉS. M3 A közvetítendő ügylet minősége szerint a T. csupán egy különleges intézkedést tartalmaz: ha a közvetítendő ügylet házasságkötés. A közvetitődij tekintetéhen az 1650. §. első bekezdése szerint csak naturális obligatió áll fenn; a 2. bek. szerint azonban «ha az alkusz megbízója helyett oly kiadásokat fedezett, a melyek házasság megkötésével rendszerint járnak, ezek megtérítését megbízott módjára követelheti.» — Schwar\ Gusztáv szerint1 vagy a házasságközvetitő dijnak is perelhetőnek kell lennie,2 vagy a készkiadásoknak sem.3 Nem oszthatom e nézetet. A házasságközvetités diját azért nem lehet actióval felruházni, mert a dijért való közvetítés erkölcstelen lehet. Nem magában véve turpis causa. Sőt, ha biztosak lehetnénk, hogy a közvetítő dijért csupa boldog házasságot közvetít, ez lenne a világon a legerkölcsösebb foglalkozás. Csakhogy közelfekvő a veszély, hogy az a közvetitő, kinek a kötés anyagi érdeke, ezt a házasulandók érdeke rovására fogja hajhászni. Szóval a dij azért nem ruházható fel kereshetőséggel, mert causája erkölcstelen lehet, a mit in concreto majdnem lehetetlen volna elbírálni. A közvetitő készkiadásaira (pl. útiköltség) ez nyilvánvalóan soha sem áll, az a másik szempont pedig, hogy az ilyen pernek botrányos háttere lehet, mint annyi más téren, itt sem lehet ok arra, hogy ily ügyek elől a birói ut elzárassék. A T. talán túlságosan megszorítja azonban az e kiadások megtérítésére irányuló kötelmet, midőn a házasság megkötésével járó kiadásokról szól a házasság kö\vetilésével járók helyett. Nem tartalmaz a T. különös intézkedéseket a munkabérs\er\ödés közvetítésére nézve sem, pedig az e téren uralkodó mizériák (gazdatiszti irodák, cselédszerzők, stb.) csakis magánjogi uton orvosolhatók. Elsősorban talán arra az intézkedésre lenne szükség, hogy a ki munkaerőt közvetít, abban az esetben, ha a szerződés a közvetítőt megbízó fél hibáján kivül4 aránytalanul rövid időn belül felbomlik, köteles legyen díjtalanul más munkaerőt (munkaadót) szerezni, ellenesetben a dij vissza lenne térítendő. A kölcsönkö^petités körüli visszaélések ellen maximális taksa lenne felállítandó. Dr. Nyári Jenő. 1 Magánjogi Ítéletek kritikai fejtegetése. Jogt. Közi. 1904. évf. 52. sz. 2 Mint Dtár u. f. XV. 6. sz. szerint, idézve u. o. 3 Ez a Schwarz által idézett Dtár III. f. XXIV. k. 95-ben nincs határozottan kimondva. + Azaz a másik fél felmondása, vagy a szerződésnek a másik fél hibája miatti azonnali felbontása.