Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905 / 2. szám - A cselédszerződés magánjogpolitikai szempontból
A CSELÉDSZERZŐDÉS. nül élik majdnem változatlan évezredes életüket; mig a szolgálati szerződés a társadalmi rend változásaival óriási átalakulásokon ment és megy keresztül; mely átalakulások legutolsója már csak azért is elsőrangú érdekesség, — mert még meg sem történt, csak készülőfélben van; s azt mondhatnók, hogy a színváltozásnak kellő közepén állunk, s láthatjuk, miként vonulnak széjjel dübörögve a régi színfalak, s mint tolják helyükbe, belegörnyedve a nehéz munkába, az uj díszleteket erős izmu. komoly tekintetű, sötét férfiak . . . S a szolgálati szerződésnek a társadalmi erőviszonyokhoz való ez a hozzásimulása valami egészen természetes, szükségszerű jelenség. Kényszerítő ok nélkül nem szánja rá magát az ember, hogy magát oly mértékben vesse alá a másiknak, hogy előre megigéri: a mit nekem parancsolni fogsz, azt megteszem. Pedig ez az önalávetés benne van minden szolgálati szerződésben. Hiszen ha már előre egyenkint meg vannak nevezve azok a tevékenységek, a melyekre a munkavállaló kötelezi magát, nem szolgálati, hanem vállalkozási szerződést kötött. A szolgálati szerződés lényeges megkülönböztető vonása, hogy a szerződés tárgya a vállalkozó fél munkaereje, melyet az a másik félnek dispositiója alá helyez; előre meg nem határozott munkák elvégzésének elvállalása, mely munkákat a másik félnek még előbb ki kell jelölnie, azaz parancsolnia kell, hogy amaz szolgálhasson . . . Ez az önalávetés tehát, mivel igen súlyos áldozatot jelent, csak kényszeritő okok hatása alatt történik meg, melyeknek összesége a másik fél részéről mint társadalmi hatalom jelentkezik. S az önalávetés annál tökéletesebb lesz, minél kényszerítőbbek ez okok, azaz minél teljesebb a munkaadó osztály hatalma; viszont annál enyhébb, minél nagyobb a társadalmi súlya a mukavállalók osztályának. A szolgálati szerződés átlagos súlyosabb vagy enyhébb volta tehát fokmérője a munkaadó és munkavállaló osztályok közt mindenkor fennálló hatalmi viszonynak s ez az oka annak az imént érintett jelenségnek, hogy a Jogállam IV. évf. 2. f. 8
