Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A cselédszerződés magánjogpolitikai szempontból

I 02 D? MESZLÉNY ARTÚR szolgálati szerződés, miként a barométer higanyoszlopa, az őt környező légkör nyomásának foka szerint száll feljebb vagy alább. Ezúttal csak a cseléds^er^ődést óhajtván vizsgálat tárgyává tenni, annál a mélyreható különbségnél kezdjük reflexiónkat, a melynek caesuráját a franczia forradalom jelzi, a mikor az emberek elvi egyenlőségét és szabadságát proklamálták. Két egyenrangú szerződő félnek egymással szemben állása: ez elengedhetlen feltétele annak, hogy a szolgálati viszony alapja a s^eqődes legyen a maga tisztaságában; s igy ama nagy elv érvényrejutása előtt szerződésnek csak torzójával találkozhatunk, ha egyáltalán maga a munkavállaló szerződő félként fellép. Különösen addig, míg valamely társadalom gazdasága rabszolga gazdaság, a munkás nem mint a szolgálati szerződés alanya, hanem mint annak tárgya jön főként tekintetbe, s a vállalkozó az, a ki az emberi munkaerővel üzérkedik, azt bérbe adja, miként a házi állatokét. így volt ez jelesül Rómában még a császárság korában is; 1 de igy volt a mi régi társadalmunkban is, a meddig az a rabszolgaságot ismerte.2 Az uri hatalom kifejlődésével a cselédi szolgálatot teljesítők helyzete általában a jobbágyokéval lett azonossá, s igy azoké is, a kik netán nem mint jobbágyok, hanem szerződés alapján végeztek ilynemű teendőket.3 A földesúri hatalom tartalma jelzi tehát a gazda és cseléd közötti viszony tartalmát is, általánosságban; csak egyes elszórt törvényes rendelkezések 1 Bővebbet erről S%er%5: Magánjogpolitikai tanulmányok, Bpest, 1901. I8J., 184. 1. s az ugyanott idézett Typaldo-Bassia: Les classes ouvriéres á Romé, Paris, 1900. 2 V. ö. Békefi Rémig: A rabszolgaság Magyarországon az Árpádok alatt (Értekezések a történelmi tudományok köréből, XIX. k. 4. sz., Bpest, 1901.). A szolgát az ingatlan alkotórészének tekintették őseink (v. ö. Békefi id. m. 18. 1., kivált 5. es 4. j. 19—25. 11.; Wenc^el: A magyar mezőgazdaságtörténete, Bpest, 1885. 78. 1., és az ott idézett Anonymus Belae 15—17., 40., 41., 47. fej. ; Wenc^el id. m. 152. I. 3 Ilyen fogadott szolgák (servi conditionati) létezéséről az Anjouk korában már irott bizonyságunk van (v. ö. Wenc^el id. m. 274. I.). Az u. n. urbarium-ok is, ugy a jobbágyok, mint a szoros értelemben vett cselédek kötelezettségeinek megállapítását tartalmazó egyezségek; a legrégibb Miklós nádor egy oklevelében maradt ránk (1226-ból!. V. ö. Wenc^el id. m. 477. 1.; Villányi S^anis^ló: Győrmegye és város anyagi műveltségtörténete, i$2. skk. II. Az úrbéri rendezés is kiterjedt a sem conddionati-ra; az erdélyi úrbéri nyiltparancs f 18S4 l'un- «.j 16. §-a kifejezetten rendelkezik a afamuli conditionati* jogviszonyairól.