Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A cselédszerződés magánjogpolitikai szempontból

ÍOO D? M ESZ LÉ NY ARTÚR A CSELÉDSZERZŐDÉS MAGÁN JOGPOLITIKAI SZEMPONTBÓL. Irta: Dr. MESZLÉNY ARTÚR. I. Az a gyűlés, melyet a minap a főváros cselédsége tartott, a szocziális kérdések iránt érdeklődők figyelmét ismét a cselédügy felé terelte, s gondolkodóba ejti azokat is, a kiket a pártküzdelmektől való távolállásuk a lehetőségig objectiv és az összes jogosult érdekek iránt igazságos megfigyelésre és következtetésre képesit. És sehol nagyobb szükség nincs az objectivitásra, mint a jelenkor társadalmi életének, küzdelmeinek vizsgálatánál; és sehol ritkább ez a tárgyilagosság, mint ezen a téren. Persze az objectivitás első feltétele, hogy a következtetés eredményének mivolta közömbös legyen a fejtegető előtt; s ki mondhatja magáról, hogy közömbös előtte a milieu, melybe saját létének is belenőttek a gyökerei, hogy közömbös előtte ama harczok eredménye, a mely az ő sorsának is jobb vagy rosssabb fordulását jelentheti r Mindezek daczára megkiséreljük, a cselédszerződés ügyét objectiv bírálat tárgyává tenni; mintegy a békebiró szerepére vállalkozván munkaadó és munkás között, s ez alapon kutatván, mikép lehetne — jogi és társadalmi eszközök segélyével és a mai társadalmi rend megbolygatása nélkül — a cselédszerződést oly módon szabályozni, hogy a munkaadó és munkavállaló jogos érdekei egyaránt érvényesülést és biztosítást nyerjenek ? II. Az obligatiók világában a szolgálati szerződés az, mely a folyton változó társadalmi élet leghivebb tükre, a mely a társadalmi erőknek a hatalomért folytatott küzdelme során a folyton változó egyensúly-helyzethez a legsimulékonyabb módon alkalmazkodik. Vétel, csere, ajándék, megbizás, ügyvitel, kölcsön, letét s más magánjogi jogügyletek a kor áramlataitól függetle-