Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905 / 2. szám - A jogkérdés felülvizsgálata a polgári és a bűnvádi perben. Felülvizsgálat és semmiségi panasz. 2. [r.]
96 Dí FODOR ÁRMIN a ténykérdést is belevonta a felülvizsgálat körébe, még pedig nemcsak akkor, ha a ténymegállapítás valamely jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mellőzésével történt, vagy az iratok tartalmával ellentétben áll, — hanem akkor is, ha a megállapítás valamely nyilván helytelen ténybeli következtetésen alapszik. A felülvizsgálati biróság ennek következtében nagyon tág körben lesz felruházva a feloldás jogával. Csak abban lesz a felülvizsgálati biróság korlátolva, hogy maga állapítsa meg a tényállást, ha ez csak a bizonyítás mérlegelése vagy tárgyalás alapján történhetnék, miután a ténykérdés tárgyalása és a bizonyítás-felvétel a felülvizsgálati bíróság előtt alig lehetséges. (Igazságügyi bizottság szövegezésének 538. §-a). Azt kellene hinnünk, hogy a képviselőház igazságügyi bizottságának az igazságügyi kormány hozzájárulásával történt ez az álláspontja magára vonja a büntetőjoggal foglalkozó jogászaink figyelmét is. Hiszen ő nekik is egyik főgondjuk az, hogy a ténykérdés felülbirálatának korlátozásából származó bajokat mikép lehetne orvosolni. Daczára ennek, részükről a legmélyebb hallgatásra találunk, mintha őket ez a kérdés egyáltalában nem érdekelné. Sőt még Vargha Ferenc^ is fentidézett igen becses munkájában nem bir kibontakozni annak a dogmának kötelékéből, hogy a felülvizsgálatnak kizárólag a jogkérdésre kell szorítkoznia, és ő sem tud a bajok ellen egyéb mentőszert ajánlani, mint hogy fogadjuk el némi módosítással mintául a német törvényt, «melynek revisionalis eljárása aránylag kevés formalitáshoz van kötve, s annak segélyével sokkal könnyebben az anyagi igazsághoz férkőzhetik a felülvizsgáló biróság, mint bűnvádi perrendtartásunk s az osztrák törvény szövevényes rendszere mellett*) (A semmiségi panasz $7. lap). Néhány évvel ezelőtt magam is ezen a véleményen voltam. Helyesnek véltem, hogy a sommás eljárásról szóló törvény a felülvizsgálati alap tekintetében elfogadta a német perrendtartás álláspontját, és csak a felülvizsgálati eljárás szabályozásé-