Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A jogkérdés felülvizsgálata a polgári és a bűnvádi perben. Felülvizsgálat és semmiségi panasz. 2. [r.]

Dí FODOR Á. A JOGKÉRDÉS FELÜLVIZSGÁLATA. 9S mányos értelmezésének és fejlesztésének lehetőségét a terminológia lelkiismeretes megválogatásával közvetítse. A ki ugyanazon fogalom megjelölésére különböző és különböző fogalmak megjelölésére egyféle mükifejezéseket használ, előre lefegyverez minden alapos hermeneutikai törekvést. (Befejezése következik.) A JOGKÉRDÉS FELÜLVIZSGÁLATA A POLGÁRI ÉS A BŰNVÁDI PERBEN (Felülvizsgalat és semmiségi panasz.) Irta: Dr. FODOR ÁRMIN. (Második közlemény*). II. A képviselőház igazságügyi bizottsága a polgári perrendtartás törvényjavaslatának tárgyalásánál az igazságügyminiszter hozzájárulásával szakított azzal a dogmával, hogy a legfelsőbb biróság hatáskörének kizárólag a jogkérdés felülvizsgálatára kell szorítkoznia. A bizottság jelentése annak kifejtése után, hogy a felülvizsgálatnak e korlátolása nem felel meg a gyakorlati élet követelményeinek, hozzáteszi: «A bizottság azonban elvileg sem találta indokoltnak, hogy a felülvizsgálat alapja a jogkérdésre szorítkozzék . . . Vannak oly ténykérdések, a melyek megítélését megnyugvással reá lehet bízni a harmadfokú bíróságra akkor is, ha előtte szóbeli tárgyalásnak és bizonyítás-felvételnek nincsen is helye ... Az ilyen kérdésekben a felülvizsgálatot csak a törvénynek rendelkezése, de nem valamely gyakorlati nehézség zárja ki és ebbe az olyan törvényhozás, a mely a felülvizsgálatot első sorban a íelek érdekében kívánja szabályozni, nem nyugodhatik bele» (Az igazságügyi bizottságnak 1903. július 23-án 412. sz. a. tett jelentése 4. és 5. lap). És az igazságügyi bizottság ezeknek az indokoknak alapján a legfelsőbb biróság hatáskörét kiterjesztette olykép, hogy * Előző közleményt 1. Jogállam IV. évf. 50. I.