Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - Magyar alkotmányjog [könyvismertetés]

,1^0 IRODALOM. És végül még egyet. Tagadhatatlan, hogy korunk az elévülés tartamának rövidítése felé hajlik.* Nyilván az a megfontolás vezeti a törvényhozókat, hogy a kár, a mely abból származik, ha bizonyos idő multával létező állapotokat megbolygatunk, nagyobb mint az a haszon, melyet elérhetnénk az által, hogy ezeknek a létező állapotoknak okait felkavariuk és esetleg büntetéssel sújtjuk. Kettős sulylyal kell, hogy bírjon ez az érv akkor, a mikor amúgy is érezzük visszás vohát annak, hogy a részvénytársaság igazgatóinak és felügyelő bizottsági tagjainak magánjogi felelőssége külön rövidebb elévülési határidőhöz nem köttetett, ugy hogy, mig a közkereseti és betéti társaságok tagjai ellen, e működésükből támasztható igények kilépésüktől számított öt év alatt elévülnek (K. T. 121. és 146. §§.), a részvénytársaság és szövetkezet igazgatójának és felügyelő bizottsági tagjának feleiőssége 32 éven át fennáll.** Holott a részvényesek és a felügyeleli hatóság által való kellő ellenőrzés szervezése és gyakorlása feleslegessé tenné ezt a hosszú elévülési időt, és a mellett praktikusabb jelentőségűvé a felelősséget. De részvénytársasági jogunknak a vezető közegek ellenőrzését, a magánjogi felelősséget tárgyazó szabályai mindinkább érezhetőbbé váló fogyatékossága miatt kivánt reformját a büntető sanctiónak akár időbeli, akár másnemű mes'erséges kiterjesztésével pótolni sem nem szabad, sem nem czélszerü. Dr. Doroghi Érvin. IRODALOM. Magyar alkotmányjog. Irta: ifj. dr. Vutkovich Sándori. Pozsony 1904. Hazánk speciális helyzete szükségessé teszi, hogy az ezeréves magyar nemzet állami léte keletkezésének és fennmaradásának lényegesen «szükséges" tényezői, egyszóval: alkotmányjogunk alapos kifejtést nyerjen. E nagy czél eléréséhez Kíván hozzájárulni a fönti czimü rendszeres közjogi munka is, melynek eddig csak a magyar állam két physikai él'etele* L. a magy. ált. polg. törvénykönyv tervezete 1526. s köv. §-ait és azok indokolását III. köt. 692. oldal: «A közérdek szempontja arra utal, hogy hitelt érdemlőleg meg nem állapitható bizonytalan követelésekkel ne lehessen a jogéletet megzavarni és az idő által szentesitett tényleges állapotokban oly változásokat előidézni, melvek a jogi és gazdasági viszonyokban bonyodalmakra és hátrányokra vezethetnének)). ** L. ezzel szemben az uj német K. T. 206, 241., 249. g-ait. A büntető határozatokra a nemet keresk. törvény értelmezésénél is az az uralkodó felfogás, hogy a nemet Btk. általános szabályai, tehát az elévülési szabályok is kiterjednek azokra. L. Staub : Kommentár zum Handelsgesetzbuch, Berlin, 1900. 954. old. Az ellenkező felfogást iátszik képviselni Gareis és Fuchsberger kommentárja, mely szerint a régi német K. T.-be e cselekmények büntethetőségére vonatkozó elévülési szabálv azért nem vétetett fel, mert az a büntetés végrehajtási jellegére való tekintettel a Landesrecht-be tartozik. L. Gareis und Fuchsberger Das Alig. d. Hgb. Berlin, 1891. 556. oldal.