Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 2. szám - A biztosítási jog legújabb codificatiója. 1. [r.]

A BIZTOSÍTÁSI JOG LEGÚJABB CODIFICATIÓJA. 73 rozatok bevezető részében kiemeli azokat a leglényegesebb kötelezettségeket, melyek a biztosítási szerződésből mindkét félre, a biztositóra és biztosítottra háramlanak és külön tárgyalja azután a biztositás egyes főágait. E tekintetben tehát eltér a hollandi, belga, zürichi és különösen az olasz biztosítási (kereskedelmi) törvénytől, a mely ugy a kár- mint az életbiztosításnak általános és együttes definitióját adja és közelebb áll a mi törvényünkhöz, mely nem ad általános definitiót, hanem különr rendelkezik a kárbiztositásról és külön az életbiztosításról. Helyesnek és követendőnek tartjuk a javaslatnak azt az álláspontját, hogy nem adja meg a biztosítási szerződésnek általános meghatározását, mert a biztositás két főága, a kár- és életbiztosítás, nem bírnak közös alappal és kellékeik is oly különlegesek, hogy azokat, habár rokonok és sokban hasonlók, közös fogalom alá vonni nem lehet. És helyesnek tartjuk azt is, hogy a javaslat a kár- és életbiztosítást (személybiztosítást) kettéválasztva külön szabályozza, mert az életbiztosítási ügyletnek a kárbiztositási ügylettől való lényeges különbözőségéből természetszerűen következik, hogy mindkét ügyletre mindenben közös elveket megállapítani és alkalmazni nem lehet. A javaslat elévülés kérdését akként szabályozza, hogy a biztosítási szerződésből eredő isfénvek két év alatt, az életbizO J ' tositásnál öt év alatt évülnek el. Az elévülés annak az évnek befejezésével veszi kezdetét, a melyben az igény érvényesíthető. A biztosítási ügylet természetében gyökeredző indokok vezérelték a törvényhozásokat arra nézve, hogy a biztosítási szerződésen alapuló igények tekintetében a közönséges elévülésnél rövidebbet statuáljanak. A törvényhozások egybehangzólag elismerik a biztosítási rövidebb elévülés szükségességét, lényegesen eltérnek azonban az elévülési idő tartamának és kezdetének megállapításánál. E tekintetben szétágazó rendelkezésekkel találkozunk. A zürichi törvény a kárhelynek különbözősége szerint különböző elévülési időtartamot (i — 2 évig) szab és az elévülés