Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1904 / 2. szám - A biztosítási jog legújabb codificatiója. 1. [r.]
74 Dí BECK. HUGÓ kezdetének időpontjául azt a napot határozza, a melyen a kereső fél azokról a tényekről, melyekre keresetét alapítja, tudomást nyert, vagy kellő gondosság mellett tudomást nyerhetett. A franczia és hollandi törvény minden igény elévülésére a szerződés keltétől számitott öt évi időt szab. A belga törvény három évi elévülési időt rendel és a kezdetet az igény támadásának napjától számúja. A német javaslat, mint fentebb láttuk, az elévülési időt két, illetőleg öt évben határozza meg és a kezdetet lényegileg a mi törvényünkkel egyezően szabályozza. A mi törvényünk az elévülési időt a biztosítási szerződésből eredő minden igényre nézve egy esztendőben állapítja meg és ezt attól az időponttól számitja, a melyben ezek az igények érvényesíthetők. A mi az időtartamot illeti, mi annak a mi törvényünk szerinti szabályozását indokoltabbnak és helyesebbnek tartjuk, mint az eddigi törvényeknek és a német javaslatnak ez iránti rendelkezéseit és pedig azért, mert a biztosított érdekeinek megvédésére ez az időtartam elég hosszú, a biztosító jogosult érdekeinek félretétele és a biztositási ügylet természetének megsértése nélkül pedig hosszabb elévülési idő megengedhetetlen. Ellenben teljesen indokoltnak tartjuk a javaslatnak az elévülési kezdet meghatározására vonatkozó rendelkezését, a mi egyébként lényegileg a mi törvényünkkel megegyez, mert ez a rendelkezés megfelel az elévülés fogalmának, az elévülés nem kezdődhetvén előbb, mint a midőn az igény érvényesíthető, holott sem a kár tényének bekövetkezése, sem a szerződés megkötésének időpontja az elévülés kezdetének megállapítására nem alkalmas, és pedig azért nem, mert a kár ténve után még mindig fennforoghatnak oly okok, melyek az igények érvényesítését gátolják, az elévülési idő nemcsak a kár esetére, hanem a szerződésből eredő minden igényre terjedvén ki és mert a koczkázat elvállalásának ideje nem mindig esik össze a szerződés megkötésének idejével. A javaslat a közlési kötelezettség tekintetében azt határozza, hogy a ki biztositási szerződést köt, a szerződéskötéskor előtte