Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Norvég büntetőjog

02 KÜLFÖLDI JOGÉLET. mérsékelt súlyosbítás több pénzbüntetés összetalálkozásánál is alkalmazandó. Ha szabadságvesztés- és pénzbüntetéssel sújtott bűncselekmények halmazata forog fenn, a biró a pénzbüntetés kiszabásától eltekinthet, helyette a szabadságvesztés-büntetés tartalmának megállapításánál azok a büntettek és vétségek, a melyekre pénzbüntetés van kilátásba helyezve, súlyosbító körülményekként jönnek tekintetbe (62., 63. §§.). A N. szűkebb és tágabb körben való visszaesést ismer. A szűkebb körben való visszaesés csoportjai: I. a nyereségvágyból elkövetett bűncselekmények. Ezt a visszaesési kört a különös rész 265. és 270. §-aiban találjuk precisirozva. Ebbe a körbe tartoznak a szoros értelemben vett vagyon elleni delictumok, továbbá a pénz-, az okirathamisitás és nemi delictumok ama csoportjai, a melyek nyereségvágyból követtetnek el. 2. Az erőszakosságra valló delictumok. A N. 230. §-a szerint a büntetés testi sértés elkövetése esetében sulyosbittatik, ha a tettes erőszakosságra valló bűncselekményért már büntetve volt. E szakasz nem precisirozza, hogy az erőszakosságra valló delictumok alatt melyek értendők. Ugy látszik, hogy az élet, a testi épség elleni bűncselekményekre utal. A büntetés a visszaesésnek az esetében felével felemelhető. Visszaesési súlyosbítás nem alkalmazható: 1. ha a tettes az előző megbüntetés alkalmával 18-ik életévét még nem töltötte be; 2. ha az előző büntetés kiállta óta 6, illetőleg 2 év mult el, a szerint, a mint az uj büntetendő cselekmény bűntett vagy vétség. A súlyosbításnál figyelemre vehetők a külföldön kiszabott büntetések is (N. 61. §.). A visszaesési súlyosbítás tágabb körét a N. 65. §-a állapítja meg. E §. összeolvasztja a visszaesést a halmazattal. E tágabb subjectivitasi körbe tartoznak a közveszélyes bűncselekmények, a pénzhamisítás, a súlyosabb nemi delictumok, a személyes szabadságtól való erőszakos megfosztás, a kikényszerítés, testi sértés visszaesés esetében, súlyos testi sértés, gyilkosság és emberölés, magzatelhajtás, minősített lopás, zsarolás, rablás és a minősített vagyonrongálás. Ha a tettes e leisorolt bűncselekmények közül néhányat elkövetett tekintet nélkül, hogy értük büntetve volt-e, vagy nem, a bíróság az esküdtek igazmondása alapján kimondhatja, hogy az elitélt a büntetési intézetben büntetésének kiállta után visszatartandó mindaddig, a míg elzárása az emberi társadalom érdekében látszik. A visszatartás azonban nem terjedhet tul a kiállott büntetés háromszorosán, maximalis tartama 1 í év. A N. kétségkívül helyesen cselekedett, a midőn a visszaesésnek eme tágabbkörü súlyosbítását csak a súlyosabb bűncselekményekre szorította, különösen akkor, a midőn nem terjesztette ki a csekély jelentőségű vagyon elleni delictumokra. Nem veszi azonban figyelembe azt, hogy a halmazat, a visszaeséssel nem egyenlősíthető. A hatodik fejezet a bűnvádi eljárást és a büntetés végrehajtását kizáró okokról szól. (66—76. §§.). A hetedik fejezet a megáninditványról szól. A N. 78. §-a szerint a magáninditvány átörökíthető (ellentétben a magyar Btk. 113. §-ának állás-