Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. V. Fejezet. A részesség. (Btk. 69-74. §§.) 15. r.

418 BÍRÓI GYAKORLAT. némaság eseteiben azonban némelyek — igy Olshausen — nem közvetett tettességet, hanem valóságos felbujtást vesznek fel a tételes törvénynek ama szövegezése alapján, hogy ezek az okok nem a beszámítást, tehát nem az alanyi bűnösséget, hanem csak a bűnvádi eljárást, illetőleg a büntethetőséget zárják ki. Ez azonban csak nyargalás szavakon, mert a tételes törvényben használt kifejezés daczára is kétségtelen, hogy a btkv 83., 84. és 88. §-ainak esetében is az alanyi bűnösséget, illetőleg a beszámítást kizáró körülményekkel állunk szemben, a mit a btkv VII. fejezetének czime is bizonyít. Viszont túllő a czélon Olshausen, midőn felbujtás helyett közvetett tettességet állapit meg a btkv 82. §. második esetében, a midőn t. i. a közvetetlen tettes tévedése csak a cselekmény súlyosabb beszámítását okozó ténykörülményekre vonatkozik. Ebben az esetben felbujtás forog fenn, mert van felbujtott dolosus tettes, de a súlyosabb beszámítást okozó ténykörülmények a btkv 74. §-ának alkalmazásával csakis a felbujtónál veendők tekintetbe. így megtörténhetik pl., hogy a tettes a btkv 391., 317., 422. §-ok, a felbujtó ellenben a 392., 318., 423., 424. §-ok alapján büntetendő. Közvetetlen tettesség forog fenn akkor is, ha a tévedés vagy megtévesztés arra vonatkozik, hogy a közvetetlen tettes jogos védelemben vagy végszükségben cselekszik (79., 80. §.). A közvetett tettesség tehát alakilag felbujtás; közvetett tettes az, a ki felbujtó lenne, ha közvetetlen tettesnek a cselekmény be lenne számitható. A fogalomnak teljes félreismerését bizonyítják azért azok az ítéletek, a melyek a btkv 365. §-ába ütköző vétséget állapítják meg annak terhére, a ki oly dolgot tulajdonit el, melyet 12 évnél fiatalabb gyermek talált. így 1890 július 2.,1 1901 május 8.,2 az utóbbi esetben a dolog ugy állott, hogy a vádlott a 10 éves fiút azzal az álelőadással birta reá a talált pénz kiadására, hogy azt ő vesztette el. A közvetett tettesség fogalmát félreismerik a következő ítéletek is: 1882 jan. 21.,3 mely lopást állapit meg az anya ellen, a ki a keztyüket, melyeket gyermeke az ő jelenlétében ugyan, de nem az ő utasítására lopott, a gyermektől átvette és megtartotta; 1888 febr. 20.4 az anya ellen, a ki gyermekét köleskásáért boltba küldte. Másnap reggel a gyermek 265 frtot tartalmazó bankócsomót adott át anyjának, azt mondván, hogy a csomót a boltban a földön találta. Közvetett tettesség akkor forgott volna fenn, ha az anya lopatta volna el gyermekével a keztyüket, illetőleg pénzt. Helyesen közvetett tettességet állapit meg 1880. 10671. sz.s az ellen, a ki gazdájától ennek 11 éves fiacskájával pénzt lopatott; ugyanígy 1889 nov. 12.,6 1889 nov. 297 az ellen, a ki gyermekével hamis közokiratot készíttetett, de helytelen volt az utóbbi esetben közvetetlen tettesség megállapítása. IV. A részesség több fajainak egy személyben találkozása esetében 1 BJT. 20. k. }8i. I. — 2 U. o. 42. k. 230. I. — 3 (j. o. 4. k. 70. 1. — 4 CD. 4. k. 47. 1. — 5 BJT. 2. k. 60. I. — 6 U. o. 19. k. 258. 1. — 7 U. o. 261.