Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 7. szám - A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészitő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó birálati anyag. Előterjeszti az igazságügyminisztériumban szervezett állandó bizottság vezetősége. II. kötet. (Budapest, 1904) G

414 TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. A házassági vagyonjog körében a hozomány élvezetét az asszonyra kívánja szállítani a férj ellen jogerősen nyitott csőd esetében; az asszony azonban ez esetben köteles a hozomány hasznait a házassági terhek fedezésére forditani. A hozomány biztosításánál utal a haszonélvezet esetében alkalmazást nyerő szabályokra. Ha a hozományt járadékká változtatják át, és a járadékot az asszony fizeti, akkor erre veszélyeztetés esetén visszatartási joga legyen (176., 2.). Pénz, vagy egyéb elhasználható dolgokból álló hozomány biztosítását akkor is lehessen kérni, ha a férjjel szemben a tőke majdani visszafizetése iránti követelés teljesítése veszélyeztetik. Számos értelmezési szabály teszi a Tervezetnek 116. §-ának a hozomány gyümölcseinek a házassági terhek fedezetéül való lekötését kimondó rendelkezését hatályossá. A «házassagi terhekn alatt a féij eltartását is kell érteni. A hozományélvezet gyakorlása a leszármazók tartáskövetelése fejében, az asszony hozzájárulása nélkül is elidegeníthető. A tilalomellenes jogcselekvény ellen nemcsak az asszony, hanem a tartásra jogosult leszármazók is önállóan fölléphetnek. Ellenben a tilalom hatályon kívül helyezésére az asszony beleegyezése elegendő, tehát a leszármazók hozzájárulására nincs szükség. Kimondandónak tartja a bizottság a Terv.-tel szemben, hogy a férj olyan — bárha a nővel közös tartozása fejében, mely nem a házassági terhek fedezéséből keletkezett, a hozományélvezet gyakorlását a nő beleegyezése nélkül ne idegenithesse el. Pénzhozomány esetében pedig az azt biztosító zálog vagy jelzálog csupán abban az esetben terjedjen ki a törvénynél fogva a házassági terhek fedezetére szolgáló kamat biztosítására, ha a biztosítás magától a férjtől származik. Harmadik személy által nyújtott biztosítéknak ily törvényi kiterjesztése mellőzendő. A tervezetben kifejezetten megengedni kívánja, hogy a férj valamely vagyontárgyát a feleségre ugy ruházhassa át, hogy magának a haszonélvezetet hozomány czimén fentartja. Kifejezetten ki kívánja ezzel szemben azt zárni, hogy a férj a nélkül, hogy valamely vagyontárgyát a feleségének átruházza, e vagyontárgy hasznait hozomány czimén a házassági terhek fedezetéül leköthesse. A kö\s\er\eménynek a reálszerzeményi elmélet elfogadása következtében létesült komplikált szabályozását, a következő rendelkezésekkel óhajtja egyszerűsíteni: A közszerzemény megállapításánál kiindulásul az értéktöbbleti elv szolgáljon. A házasság megszűntével tehát mindegyik házastársat annak fele illeti, a mivel a másiknak vagyona a házasság ideje alatt tiszta értékben gyarapodott. A közszerzeménynek kiszámítása végett a házastársnak a házasság megszűntekor meglevő vagyona tiszta értékéből le kell vonni: a házastársnak a házasságkötéskor megvolt vagyonát, az akkori tiszta érték szerint és a házastársra a házasság alatt öröklés vagy ajándék utján hárult vagyont, a háruláskori tiszta érték szerint. A házasság megszűntekor meglévő vagyonra nézve az a vélelem áll fenn, hogy a házastárs nem ingyené-