Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 7. szám - A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészitő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó birálati anyag. Előterjeszti az igazságügyminisztériumban szervezett állandó bizottság vezetősége. II. kötet. (Budapest, 1904) G

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. sen szerezte. A levonandó tiszta vagyonértékből le kell vonni azt az értéket, melylyel a házastárs vagyona a házasság ideje alatt ajándékozás, tiltott cselekményekből eredő tartozások és mértéktelen arányú szerencsejáték vagy más tékozlás, pazarlás folytán kevesbedett. Alkalmi, vagy illendőségi ajándékok nem jönnek tekintetbe. A közszerzemény kiszámítása végett a házasság megszűnésekor meglevő tiszta vagyonértékhez hozzá kell számítani azt az értéket, melylyel a házastárs vagyonát a házasság ideje alatt ajándék, tékozlás, vagy vagyonrongálás utján az előbb jelzett levonandó értéket meghaladó mértékben abból a czélból apasztotta, hogy a másik házastárs közszerzeményi követelését kijátszsza. Részletes intézkedések nyernek az előre kiadott, valamint beszámítandó értékekre is alkalmazást. A közszerzemény megállapítását az életközösség megszakítása esetén a vétlen fél követelheti. Ezzel a közösség megszűnik, a tényleges kiadás azonban csakis a házasság megszűntekor történhetik. A közszerzemény biztosítására nézve intézkedő rendelkezések részletesebben szábályoztatnak. A házastárs átvett közszerzeményi illetősége alapján a másik házastárs ama tartozásaiért, melyek a szerzeményi közösség megszűnésekor fennállottak, gazdagodása erejéig törvényes kezesként felel, fenmaradván esetleges visszkereseti joga; az ingyenesen átvállalt tartozások kivétetnek. Közszerzeményi részétől törvénynél fogva csak az a házastárs essék el, ki házastársa élete ellen tört. Az irott hitbérre nézve az ajándékozásra nézve felállított szabályok érvényesek. Hálátlanság miatt való visszavonhatóság esetén azonban nem az ide vonatkozó rendelkezéseket, hanem az érdemetlenségi szabályokat kelljen alkalmazni (172—173. §§.). A törvényes leszármazás tekintetében: az érvénytelen házasságból származó gyermek, ha a T. 186. §. előfeltételei fenforognak és ha a házasság nem a házassági törvény 11. §. aj bj d) pontjai valamelyike alapján semmis, törvényesnek tekintendő. A házasságkötés alaki kellék hiánya folytán való érvénytelensége esetén csak akkor legyen törvénytelen a gyermek, ha a házasság a törvény 30. §-a alapján semmis (nem polgári tisztviselő előtt kötötték meg). Ugyanez áll az utólagos házasságkötés utján való törvényesitésre is. (203. §.) A gyermek megtámadási jogát erősebb alapokra kivánja a bizottság fektetni, ámbár annak záros határidőhöz való kötését javasolja. A gyermek e jogát a férj halála ne szüntethesse meg. Viszont: a gyermek halála se okozhassa a férj megtámadási jogát, ha a megszabott határidőn belül az alakszerű lépéseket megtette. A Tervezet a méhmagzat fejlődési idejéül legkevesebb 181 és maximum 300 napot állapított meg. A bizottság a kérdés megoldását fölfüggesztette és orvosszakértők véleményének meghallgatását tartja szükségesnek. (188. §.) A királyi kegyelem utján való törvényesitést kizárni kivánja az esetben, ha a házasság a gyermek fogantatásakor a h. törvény 11. §. aj, b)