Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 7. szám - A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészitő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó birálati anyag. Előterjeszti az igazságügyminisztériumban szervezett állandó bizottság vezetősége. II. kötet. (Budapest, 1904) G

TORVÉN YELŐKÉSZITÉS. TÖRVÉNYE LÖKÉ SZITÉS. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészitő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó birálati anyag. Előterjeszti az igazságügyminisztériumban szervezett állandó bizottság vezetősége. II. kötet. (Budapest, 1904) Grill kiadása. A magyar polgári törvénykönyv tervezetének további munkálatai behatóan folynak az igazságügyminisztérium kebelében szervezett bizottság­ban. E folytatólagos munkálatok gyümólcseképen jelent most meg a 490 oldalt tartalmazó vaskos kötet, mely a családjog nagy része körében föl­merült elvi kérdések fölötti döntést, valamint a birálati anyag föltüntetését tartalmazza. A munkálat végzésében Lányi Bertalan miniszteri tanácsos vezetése mellett Imling Konrád, Thiring Lajos és Sipöc^ László szerkesztő tagok, valamint Barna Ignác^, S^ás^y Béla, S^ladils Károly, Bartha Richárd, Ülés József és Mártonfy Marczel vettek részt. A kötet, hasonlóan a folyó év elején közrebocsátott első kötet rend­szeréhez, a tervezet beosztását követi, ennek egyes fejezeteihez fűzvén a szükségesnek tartott anyaggyüjtemény közlését. Az egyes fejezetek révén közlött anyag két részből áll, mindenekelőtt az elvi kérdéseket csoporto­sítja, a Tervezet idevonatkozó álláspontját ismerteti, többnyire már itt jelez­vén azokat az esetleges hézagokat, vagy szövegezési hiányokat, melyek sürgős reformra szorulnak. Ezután a fölmerülhető változtatásokról számol be, behatóan ismertetvén az ezeket támogató érveket és ezek mellett azo­kat a mozzanatokat, melyek a tervezet intézkedésének fentartását indokol­nák. Ezután közli a döntést. A második rész ismét két részletre oszlik: az elsőben a nyilvános kri­tika megjegyzései nyernek alapos és lelkiismeretes ismertetést, a második a vezetőség kebelében megtartott értekezletek rendén lefolyt eszmecserék iránt tájékoztat, prsecizirozva itt is az indítványozott javaslatokat. A tervezet álláspontját a következőkben kívánja a «Főelőadmány» módosítani: A házastársak egymáshoz való személyes viszonya tekintetében a Terv.­nek nem volt kifejezett szabálya, mely a férjet mentesítené a feleség eltartá­sának kötelezettsége alól, ha ezzel saját illő megélhetését veszélyeztetné. A bizottság vezetősége tehát indítványozta, hogy a férj ily esetben szaba­duljon a tartás kötelezettsége alól, ha az asszony magát vagyonából és keresetéből fentarthatja. Ezzel a T.-ben szerepelt indirekt szankczióju ren­delkezések száma egygyel — helyesen — csökkent. (101. §.) A házastár­sak közötti ügyletkötéseknél közokirat csak oly szerződés kötéséhez legyen szükséges, melylyel az egyik házastárs a másikra ruházza ingatlanát, avagy az ezt terhelő jogot, úgyszintén közokiratot kíván az ajándékozások érvé­nyességéhez is, kivéve az alkalmi ajándékozásokat, (ioó. §.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom