Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1904 / 6. szám - A főudvarnagyi bíráskodásról szóló törvényjavaslat
Dí MAGYARY G. A FŐUDVAR NAGYI BÍRÁSKODÁSRÓL. de irt abból az okból, mert rendszerint olyan egyének peréről lesz szó, a kik közt rendkívül nagyok a társadalmi különbségek, s a kik közt épen e miatt többször lesz kilátás békés megegyezésre, talán több sikere lesz, s igy alig is eshetik kifogás alá. Teljesen érthető a harmadik kivétel is a királyi ház tagjainak sajátszerű közjogi helyzetére való tekintettel. Aggályokra ad azonban okot a nyilvánosságnak, sőt még a bizalmi férfiak alkalmazásának kizárása valamelyik fél indítványára. Ha valahol szükséges a nyilvánosság, ugy bizonyára legnagyobb szükség van reá az olyan perekben, a melyekben nagyon is különböző társadalmi sulyu egyének állanak perben. Itt leginkább van hivatva a nyilvánosság meggátolni azt, hogy a bíróság a társadalmi tulsulylyal biró félnek befolyása alá ne kerüljön, mert bizonyosra vehető, ha lesz indítvány a nyilvánosság kizárása iránt, az ettől a féltől fog eredni. Ebből az okból az ilyen peres eljárásban a nyilvánosság általános szabályaitól nem volna szabad eltérni. Sőt inkább még azt kellene fon tolóra venni, vajon a nyilvánosság garantiáit nem kellene-e itt fokozni r Befejezésül még csak egy rövid megjegyzést. A törvényjavaslat nem oldja meg a külföldi államnak, mint ilyennek, perbeli helyzetét, ha őt belföldön alperesként perbe vonják. A nemzetközi perjogban ugyanis vitás, vajon a külföldi állam, mint ilyen, a területenkívüliséget élvezi-e vagy sem ? Bíróságaink, tudomásom szerint, egy izben igenlőleg döntöttek. Nézetem szerint azonban azok az okok, a melyek a külföldi államfők és diplomácziai képviselők, nemkülönben kiséretükben levő bizonyos személyek területenkívülisége mellett szólanak, a külföldi államra mint ilyenre nem vonatkozhatnak és igy ha ezt a belföldön perbe vonják, nem tartozik a főudvarnagyi biróság alá, hanem minden ügyben önkéntes alávetés nélkül is az állam rendes birói joghatósága alá esik. Kétség kívül a törvényjavaslat is ezen az állásponton áll, mert indokolásában felsorolván azokat, a kik területenkívüliséget élveznek, köztük a külföldi államot nem említi fel.