Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - A cultúr-államok választási rendszerei. 4. [r.]

VUTKOVICH, A CULTUR-ÁLLAMOK VÁLASZTÁSI RENDSZEREI. 349 A CULTUR-ÁLLAMOK VÁLASZTÁSI RENDSZEREI. Irta: Dr. ifj. VUTKOVICH SÁNDOR. (Befejező közlemény*). V. Ausztria. Az i8óo-ik évi október 20-iki diploma értelmében az osztrák császár csakis a törvényesen összegyűlt «Landtag»-ok, illetőleg a «Reichsrath» közreműködésével hozhat törvényeket. Az osztrák «Reichsrath» választói joga az 1867-ik évi alkotmányon, továbbá az 1873 április 2-iki, 1882 október 4-iki és 1886 november 12-iki törvényeken sarkallik, melyeken a legújabban 1896 június 14-én hozott választói reform tett jelentékeny ujitást. Az osztrák «Abgeordnetenhaus»-nak 4215 tagja van, kiket az egyes királyságok és országok választói választanak. Érdekes felemlíteni, hogy a képviselők «repartitiója» nem csupán a lakosság lélekszámától, hanem más körülményektől, pl. az adófizetéstől is függ. Az egyes országok a rájuk eső képviselőket curiánként választják. S igy tehát az osztrák törvény nem áll az általános szavazati jog alapján, mely még az 1896-ik évi reformban is igen korlátolt mértékben van alkalmazva. A választók, mint már emiitettük, curiákra vannak beosztva. Az azelőtt kizárólagosan kiváltságolt rendeken: a papságon és nemességen kivül a városok és községek is politikai jogosultságot kaptak. Nevezetes, hogy az ipar és kereskedelem nagy jelentősége is elismerésre talált, a mi abban nyilvánul, hogy a kereskedelmi kamarák is politikai szerepre tettek szert. Az 1896-ik évi reform a régi törvények értelmében négy curiához egy ötödiket is csatolt, és pedig az általános szavazati jog alapján. A választóknak négy curiába való osztása (nagybirtokosság, városok, kereskedők, illetőleg kereskedelmi kamarák és községek) eleinte csak az u. n. «Landesordnung »-okban volt foglalva. A négy első * Előző közleményeket 1. Jogállam III. évf. 141.. 212. és 259. I.