Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - A főudvarnagyi bíráskodásról szóló törvényjavaslat

A FŐ UDVARNAGYI BÍRÁSKODÁSRÓL. 347 azokat a rendes biróságok hatáskörébe. így az ingatlanra vonatkozó bérleti és haszonbérleti viszonyokat, továbbá, s ez a mi viszonyaink közt a legfontosabb, lakó és gazdasági épületekkel ellátott ingatlanon folytatott gazdálkodásból eredő pereket, mivel eddig a főudvarnagyi hivatal birói hatósága alá tartozó perek jó része ilyen ügyekből származott, és leginkább ilyen ügyekben merültek tel kételyek, vajon azok bíróságaink hatáskörébe tartoznak e vagy sem. Végül egy bizonyos ingatlannal szorosan összefüggő kereskedelmi üzletből eredő pereket is rendes bíróságaink hatáskörébe utalja; sőt az ebből eredő csődügyeket is a rendes biróságok hatáskörébe vonja. Nem egészen megnyugtató a főudvarnagyi hivatal hatásköre bizonyos perenkivüli ügyekben (7. §.). Önálló magyar főudvarnagyi hivatalunk ugyanis nincs, az pedig nem felel meg alkotmányjogi felfogásunknak, hogy magyar perenkivüli ügyekben idegen hatóság járjon el. Ezt a visszásságot némileg csak az enyhiti, hogy emez ügyek túlnyomó részében előadó gyanánt a főudvarnagyi hivatal oly közegének kell szerepelnie, a ki magyar állampolgár és a magyar korona országaiban érvényes szabályok szerint a birói hivatal viselésére képesitve van. A törvényjavaslatnak az a törekvése, hogy a főudvarnagyi bíráskodást lehetőleg közel hozza a biróságok előtti jogegyenlőség elvéhez, abban is megnyilatkozik, hogy a főudvarnagyi biróság és feiebbviteli bíróságai a budapesti kir. törvényszék területén hatályban levő eljárási szabályok szerint fognak eljárni, tehát az általános eljárási szabályok szerint. Ez alól csak következő kivételeket tesz. Az egyik, hogy a főudvarnagyi bíráskodás alá tartozó ügyekben a per érdemleges tárgyalásának megkezdése előtt lesz kötelező egyeztető eljárás. A másik, hogy bármelyik fél indítványára a nyilvánosság és bizalmi férfiak kizárásával tartatik meg a tárgyalás. A harmadik kivétel csak a királyi ház tagjainak szól és abból áll, hogy személyes megjelenésre nem idézhetők. A kötelező egyeztető eljárás általában nagyon kétes értékű,. 2?*