Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - Az osztrák polgári törvénykönyv revísiójához

UNGER JÓZSEF tételéről mint postulatumról nem esett szó. Akkor még nem ébredtek annak öntudatára, hogy a törvényhozásnak feladata, hogy a gazdaságilag gyengét, a gazdaságilag erőssel szemben védelmébe vegye. De ezektől eltekintve is a törvénykönyvnek sok hiánya és hézaga van. így hiányoznak egyes intézkedések a dologi terhekről, az annyira fontos szomszédjogról, a felszólításról ajánlattételre, a tartozáselismerésről és tartozásátvállalásról, a bemutatóra szóló papirokról, a vagyonközösségről élők között, a közszerzeményről, és végül az ép oly fontos, mint bonyolult nemzetközi magánjogról. Önként értetődik, hogy a törvénykönyv hallgat az olyan jogokról, melyek csak a legutóbbi időkben követelnek a maguk számára törvényes elismerést és törnek kialakulásra, mint pl. a névhez (czimerhez és pecséthezi való jog, a könyvek és újságok czimeihez, a képmáshoz, levéltitokhoz való jog, melyeket ujabban a személyiségi és individuális jogok problematikus csoportjába akarnak szorítani. Mind e számos esetekben a biró feladata, kinek a jogi esetet el kell dönteni, hogy az adott esetre alkalmazandó jogot a tudományból kihámozza: és habár a biró nem jogosult törvény ellenére ítélkezni, mégis jogszabály hiányában neki kell az alkalmazandó jogot megalkotni és kimondani. A birónak ezt a jogát sokan kétségbevonják, azt állítván, hogy ez a birót hivatása ellenére törvényhozóvá emeli és «souverén» hatalommal ruházza fel. Azonban tényleg csak az a jog léteznék, a mi az általános törvénykönyv 1502 szakaszaiban benne van? Valóban érvényes volna az az elv, hogy «quod non est in codice, non est in mundo?» Hisz ezek az elvek — a mint a gyakorlat mutatja — az esetek nagy részében a jogsegély megtagadását jelentenék. Szerencsére azonban magából a törvénykönyvből világlik ki, hogy a birónak bizonyos mértékig jogalkotó hatalmat biztosított. A 7. §. szerint, ha a biró még törvényanalogia utján sem segithet a törvénykönyv hézagain, kötelessége a szorgosan gyűjtött és éretten megfontolt körülményekhez képest a természeti