Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - A hágai nemzetközi IV. conferenczia napirendjére tűzött csődjogi egyezmémy tervezete

A CSŐDJOGI NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY TERVEZETE. lebb törvénybe iktatandó két házassági jogi és egy gyámsági egyezmény jelentkeznek. A negyedik hágai conferenczia napirendjére tűzött csődjogi egyezmény tartalmánál fogva a legnagyobb mértékben megérdemli a jogászkörök figyelmét. Tudjuk, hogy épen a csődjogi kérdésekben a nemzetközi magánjog mai állapota tűrhetetlen visszás eredményekre vezet. A közadós ingó vagyonára nézve mindinkább érvényesül ugyan a csődegység és csődegyetemlegesség elve, mert e tekintetben az államok nagy része közt viszonosság állván fenn, a külföldi csődbíróságnak rendszerint kiadják a közadósnak belföldön levő ingóságait. Ellenben az ingatlanok tekintetében ritka kivétellel a territoriális alapelv merev alkalmazásával az egyik államban nyitott csőd hatálya a közadósnak más államban levő ingatlanára nem terjed ki. Ezekre nézve külön csődöt kell kérni az illető külföldi bíróságnál, a minek némelykor az illető állam törvényei szerint nincs is helye, s ha van is helye, addig, mig a külföldi biróság ezt kimondja, a végrehajtások szabadon foganatosíthatók a külföldön fekvő ingatlanokra, s a megtámadási jogról rendelkező szabályok tarkasága s a megtámadási keresetek illetékességére nézve vonatkozó nemzetközi szabályok hiányossága mellett az ekként foganatosított végrehajtásoknak megtámadhatósága többnyire kétséges. Ha a hitelezőknek több csődbíróságoknál kell követeléseiket bejelenteni, ezáltal az eljárási költség nagy mértékben szaporodik, s a csőd czélja, a közadós összes hitelezőinek arányos kielégítése több csődbiróság eljárása mellett nehezebben valósitható meg. Ezeken a visszás állapotokon kiván segíteni a németalföldi kormány tervezete. A harmadik értekezletnek 1900 június 15-én hozott határozata következtében azt az értekezleten résztvett összes államokkal közölte a végből, hogy vele Írásban közöljék véleményeiket. 1*