Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - A hágai nemzetközi IV. conferenczia napirendjére tűzött csődjogi egyezmémy tervezete

4 D? OBERSCHALL ADOLF A tervezet mindenek előtt kimondja, hogy a szerződő államok egyike által nyitott csődöt a többi szerződő államok is elismerni tartoznak, illetőleg, hogy a csődnyitás joghatálya kiterjed a többi szerződő államokra is. Kereskedőknél és kereskedelmi társaságoknál a főtelep, nem kereskedőknél a lakhely, illetőleg nem kereskedelmi társaságoknál a főszékhely bíróságát jelöli ki a csőd megnyitására illetékesnek. Fenntartja a szerződő államok részére a rendelkezést arra nézve, hogy saját területükön a más államban nyitott csődnek csakis megfelelő kihirdetés után legyen hatálya. A tömeggondnokok kinevezése, jogkörük, a csődeljárás alaki része, a tömeg elleni követelések valódiságának megállapítása körül követendő eljárás, a kényszeregyezség és a cselekvő vagyonnak a bel- és külföldi hitelezők közti feloszlatására nézve a csődöt kimondó bíróság jogát mondja ki mérvadónak, feljogositja a tömeggondnokot arra, hogy a szerződő államok területén a csődnyitó határozatnak végrehajthatóvá nyilvánítása előtt is a tömeghez tartozó vagyon kezelésével járó és a vagyon állagának biztosítására szükséges lépéseket megtehesse, és hogy a tömeg, illetőleg a közadós képviseletében felperesi és alperesi minőségben perbe állhasson, mindazonáltal végrehajtások eszközlésére más államok területén csakis annyiban jogosult, a mennyiben a végrehajtás alapjául szolgáló itélet az illető államban ennek törvényei értelmében végrehajthatóvá nyilváníttatott. A külföldön hozott csődnyitó határozat a tervezet szerint a végrehajtási záradékkal «Exequatur»-ral el fog láttatni, ha azt a fentiek szerint illetékes hatóság hozta és ha az saját államában végrehajthatónak lett nyilvánítva. Kimondja, hogy az «Exequatur» megadása iránti eljárást annak az államnak törvénye szabályozza, a melyben megadása kéretik, és hogy kieszközlésére nemcsak a tömeggondnok, hanem minden érdekelt fél jogosult.