Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - A hágai nemzetközi IV. conferenczia napirendjére tűzött csődjogi egyezmémy tervezete

2 DE OBERSCHALL ADOLF viteli vegyes törvényszék birója, jelenleg ugyanannak alelnöke, az 1900. évben tartott harmadik értekezleten pedig Tőry Gusztáv igazságügyminiszteri tanácsos képviselte. Igen tanulságos az ezekről az értekezletekről készített jegyzőkönyvek tartalma. E jegyzőkönyvekből látjuk, hogy a németalföldi kormány képviselőinek gyakorlati sikerek- elérésére irányuló igyekezeteivel szemben a megjelent államok képviselőinek nagy része igen reservált álláspontot foglalt el. A résztvevő államok nagyrésze már a meghívást is csak fenntartásokkal fogadta el, megjelent küldöttjeik pedig kijelentvén, mily meleg érdeklődéssel és rokonszenvvel kisérik a conferencziák munkálkodását, nem fukarkodtak udvarias frázisokban, de a midőn arra került a sor, hogy az elkészült tervezetekkel szemben kormányaik álláspontját jelezzék, ekkor ismét fenntartásokkal és felhatalmazások hiányával állottak elő. Félreismerhetetlenül tanúskodnak e kijelentések arról a kölcsönös bizalmatlanságról, mely e téren az egyes államok közt fennáll, de tagadhatatlan, hogy a vonatkozó törvényeik lényeges rendelkezéseiben mutatkozó nagymérvű eltérések is egyik akadályául szolgálnak a nemzetközi magánjog körébe vágó kérdések egységes szabályozásának. Ily viszonyok közt érthető, hogy sem a hágai, sem az ezt megelőzően tartott nemzetközi congressusok munkáinak gyakorlati eredménye nem áll megfelelő arányban azzal a nagy apparátussal, a melylyel e tanácskozmányok megindultak és folytattatnak. A mi különösen a hágai értekezleteket illeti, ezeknek eredményéül a mi törvényhozásunkban csakis a polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó iratok kézbesítéséről, a megkereső levelekről, a perbeli biztositékról, a szegényjogon való perlekedésről és a személyfogságról 1896 november 14-én, illetőleg 1897 november 9-én létrejött s az 1899: XIII. törvényczikkbe iktatott egyezmény és az 1902 július 12-én aláirt és legköze-