Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 2. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1903-ban

BÍRÓI GYAKORLAT. tani és kiadni. Az ajánlattevőnek tagadásával szemben előadja, hogy a fenti időn belül kiállította a kötvényt és leküldte vidéki ügynökének bemutatás és kézbesítés végett, de azt nem tudja, hogy az ügynök ez utasításnak megfelelt-e. A Cuna elutasította a biztositónak díjfizetésre irányuló keresetét — 141 1902 sz. a. J. Dt.* 119. 1., — mert elvállalt kötelezettségének eleget nem tett és mert a kt. 468. §-a rendelkezéséből szükségképpen folyik, hogy a bizositott ajánlatának elfogadása és a szerződésnek létrejötte iránt tulsokáig bizonytalanságban nem tartható, a biztositásnak czélja éppen az lévén, hogy a biztosítás az ajánlattevőnek szándékához képest minél előbb, tehát a biztositónak önkényétől függetlenül kezdetét vehesse. A határozat helves. III. Biztosítási S7xer\ödés hatálybaléptének kezdőpontja. Díjfizetési kötelezettség. Most már szilárd joggyakorlattá fejlődött az a felfogás, ho.^y a biztosítási feltételeknek az az intézkedése, hogy a biztositónak koczkázatviselése csak a díjfizetéssel kezdődik, csupán abban az esetben érvényes, ha a biztositásnak kezdetét a kötvény naptárszerüleg meg nem határozza. Az ily naptárszerü kezdet nagy baja volt a biztositónak, mert dij kapás nélkül is fizetnie kellett a biztosítási összegeket. A milyen váratlanul ébredtek erre a terhes kötelezettségre, ép oly előre nem látott öröm érte őket a következő alapon. A Curia szerint dij csak viselt koczkázatnak lehet az ellenértéke. Ha a biztosító nem viseli még a koczkázatot, ugy nem igényelheti a dijat. Ott tehát, a hol a biztosító érvényesen kikötötte hogy díjfizetés előtt koczkázatot nem visel, koczkázat hiányában dij sem jár neki. Ez a kikötés érvényes ott, a hol a kötvény naptárszerüen a kezdetet meg nem állapítja. Ily esetben tehát dij a biztositónak nem jár. Míg, ha van a kötvényben naptárszerü biztosítási kezdőpont ugy ama biztosítási feltétel érvénytelen, a biztosító viseli a koczkázatot, az ajánlattevő tartozik a koczkázatnak az ellenértékét: a dijat megfizetni. Curia 1905 szept. 22. 1257/1902. sz. a. — J. Dt. 285. 1. —: «A biztosítási szerződésnek hatálybalépése joghatályosan volt a díjfizetés feltételéhez kötve, tekintettel arra, hogy a szerződés hatálybaléptének kezdőpontja naptárszerüleg a kötvényben meghatározva nincs és minthogy ez a feltétel be nem következett és e szerint a biztosítási szerződés hatályba nem lépett és ennélfogva felperes koczkázatot nem viselt, felperes a koczkázatnak egyenértékét képező biztosítási dijat sem követelheti.)) Budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa 1903 október 22-én II. G. 87. sz. a. — Jogt. Közi. Melléki. 1903. 340. 1.: «Jogszabály, hogy a biztosítási dij csak akkor követelhető, ha annak ellenértékeként a koczkázat viseltetik. Minthogy a biztosítási feltételekben foglalt azon feltétel, hogy a kötvény csak a díjfizetéssel lép hatályba, be nem * J. Dt. = Jogállam Döntvénytára az 190J. évre. logállam. III. évf. 2. f. 8