Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 2. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1903-ban

i i4 BÍRÓI GYAKORLAT, következett, a biztosítási szerződés hatályba nem lépett, felperes koczkázatot nem viselt, a koczkázat ellenértékét képező biztosítási dijat tehát nem követelheti. A feltétel joghatályosan köttetett ki. mert a kötvény a biztositás kezdetét naptárilag meg nem határozza, a feltétel tehát a kötvény szövegével ellentétben nem áll-» íme: egyszerre ismer jogéletünk egy a törvény formaságainak betartása mellett a feleknek egyező akaratnyilatkozatával létesült érvényes szerződést, a mely az egyik féltől megvon minden jogot, a másiktól minden kötelezettséget. És ez a speciális magyar vívmány keletkezett a törvény mellett, sőt mondhatjuk a törvény ellenére, mert a törvényhozó meg sem álmodta, hogy ilyesmi is fejlődhetik. A (ikalendáriumszerü kezdet» szörnye mellé méltó szomszédnak jutott ez a felfogás, a mely érvényesithetetlenné tesz egy érvényesen vállalt kötelezettséget. Ki annak a megmondhatója, hogy még hová jutunk evvel a labirintszerü iránynyal ? A kibontakozás módja tisztán áll előttem. A jogélet avval fog végezni, a mivel kezdenie kellett volna és ez a következő: Különbséget kell tenni az érvény és a hatály közt. A biztosítási szerződés érvényes, mihelyt a felek egyező akaratra jutottak, mihelyt tehát a biztositó a tett ajánlatot elfogadta. Hatályba lép ez az érvényes szerződés akkor, mihelyt a hatályba lépésnek törvényes vagy a szerződés által előirt feltételei beállottak. Megkötjük a bérleti szerződést olykép, hogy a bérlő fizet május i jén, a bérlet átadandó május i-jén, de csak abban az esetben, ha a bérösszeget kifizeti; nem fizet, nem adom át a bérletet, de rendelkezésére tartom, perlem a bérösszeget, vajon élhet-e avval a kifogással, hogy nem fizet, mert a bérlet tárgyát még át nem adtam neki ? Bizonyára nem, elég részemről az, hogy felaján'om az átadást, készen vagyok az átadásra. A szabó kabátot varr, kiköttetett, hogy fizetés ellenében adja ki a kabátot; a megrendelő kéri a kabátot, de nem akar fizetni, a szabó ki nem adja a kabátot. Minden bíró marasztaló ítéletet fog hozni. A jogéletnek egész terén feltételtől lehet a hatályba lépést függővé tenni és meg lehet állapítani ama sorrendet, a melyben a felek teljesíteni tartoznak. Miért ne állapodhassanak meg épen a biztosítási szerződésben a felek abban, hogy előbb a biztosított fizessen dijat, annak ellenében nyomban utána a biztositó adjon kötvényt, viseljen koczkázatot ? A törvény nem tiltja, semmiféle jogi méltánylást érdemlő érdek nem szól ellene, mi czélt szolgáljon tehát az ilyen állapotnak a kipréselése ? A szerződés állapítja meg a feleknek jogait és kötelezettségeit, ha törvénybe nem ütközik. A biztosított kötelezte magát dijnak a fizetésére, a biztositó koczkázatnak a viselésére. A felek a teljesítés sorrendjét olykép állapították meg, hogy előbb fizet a biztosított, ennek ellenében nyomban visel a biztositó koczkázatot. Ez érvényes, joghatályos, józan