Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 2. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1903-ban

I I 2 BÍRÓI GYAKORLAT. dásával, hogy az elhajtó szer bevételével a kísérlet feltétlenül be van végezve, s igy az elállás lehetősége fogalmilag ki van zárva. Helytelen végül az önkéntes elállás meg nem állapítása: 1888. máj. 15.* a nö javára, a ki az elhajtási mivelettel azért hagyott fel, mert nagy fájdalommal járt; 1884. febr. 21.** azon az alapon, hogy vádlott a lopási kísérlettől azért állott el, mert a deszkát lefeszíteni nem bírta. Dr. Heil Faus^tin. Biztosítási joggyakorlatunk 1903-ban. I. B'^tositási ajánlat. írásbeliség. Alperes átvette a biztosítási kötvényt, arra 100 kor. dijat készpénzben kifizetett és egy váltót adott, a melynek, valamint a biztosítási ajánlatnak aláírását azonban letagadta. A szegedi tábla kötelezte őt a fizetésre, mert alperes a kötvényt átvette, nem kifogásolta és dijat tényleg fizetett, az pedig, hogy az ajánlat írásba foglaltassák, a biztosítási ügyletnek érvényességéhez nem szükséges, hanem ahhoz a kt. 468. §. 2. bekezdése szerint a biztosító által kiállított kötvény is e'egendő. Ezzel szemben a 'Curía 190} jan. 8-án, 99 1002. sz. a. Jogt. Közi Melléklete 1903 169. sz.: «Nincs bizonyítva, hogy a biztosítási ügylet alapját képező ajánlatot alperes vagy más az ő megbízásából irta volna alá, ezen ajánlat nélkül pedig a vitatott biztosítási ügylet érvényesen létre nem jött, a létre nem jött ügylet alapján pedig az ellenértékül szolgáló díj nem követelhető.)) Ehhez a határozathoz sok szó fér, úgy elvileg, mint a concrét esetben. Ha a biztosító elé ajánlat jut, ő annak alapján kötvényt állit ki, az állítólagos ajánlattevő a kötvényt elfogadja, nem kifogásolja, és arra fizetést teljesít: ugy a feleknek ügyletkötési akaratát elvit ítni nem lehet. Elvileg pedig a törvény a kétoldalú Írásbeli szerződésnek két surrogátumát ismeri: a bevezetett vagy vissza nem utasított ajánlatot, és a biztosító által kiállított kötvényt. A mint tehát létesülhet a biztosítási szerződés a biztosító általi irás, vagyis a kötvény nélkül, ugy létesülhet a biztosított általi írás, vagyis az Írásbeli ajánlat nélkül is, ha a biztosító kötvényt kiállít és a biztosított azt kifogás nélkül elfogadja. Még csak arra vagyok kíváncsi, hogy ugyanerre az eredményre jut-e a Curia, ha a biztosító teszi meg azt a kifogást, hogy nem kapott írásbeli ajánlatot. Pedig ez a kifogás őt is megilleti a Curia felfogása alapján, mert hiszen az írásbeliség érvényességi kellék, a nélkül ügylet egyáltalán nem létesült, tehát koczkázat sem viselhető. II. A biztosítási ajánlat elfogadásának ideje. A társaság az ajánlat érte mében óo nap alatt tartozik elfogadás esetén nyilatkozni, a kötvényt kiálh * BJT. ió. k. 278. 1. — ** U. o. 8. k. J78. I.