Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 2. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. IV. Fejezet. A kísérlet. (Btk. 65-68. §§.) 10. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. mazása, akik vagy maguk igazolnak műszaki képzettséget vagy azt igazolják, hogy műszakilag képesített segédszemélyzettel dolgoznak. Felmerült és helyesléssel találkozott az az ötlet is, hogy a kamara az e czélból önkényt jelentkező ügyvédek névsorát közölje a szab. hivatallal a végből, hogy az ügygondnoki kirendelések és a felek tudakozódása esetén a szab. hivatal az ügyvédi lajstromot is figyelembe vegye. Ha nem is fogja fellendíteni az ügyvédség dolgát ez az intézkedés, de legalább kifejezésre jut általa az ügyvivőkkel e téren fennálló paritás. Az érdeklődés, amely a különben gyéren látogatott értekezleten a tárgy felé irányult, remélni engedi, hogy a szab. törvény reformja most már napirenden marad, a mi annál kívánatosabb voina, mert akkor az uj szab. törvény az ipari szellemi tulajdon körébe vágó három más szőnyegen levő törvénytervezettel összhangban volna megvalósítható. F—s. BÍRÓI GYAKORLAT. ^ Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. X IV. FEJEZET. X A kísérlet. (Btk. 65—68. §§.). (Folytatás*). IX. A btkv. 67. §-ához. — 1. Az e §-ban meghatározott büntetést kizáró okok alanyiak és oszthatatlanok; nem terjednek ki tehát a részesekre, a kikben fenn nem forognak. Némelyek e körülményeknek a kísérletnek büntetendőségét kizáró, tehát a részesekre is kiterjedő tárgyi hatást tulajdonítanak. Utilnak különösen: a) a tételes törvény tárgyi szövegezésére; b) a részesség járulékos természetére. Ámde a tárgyi szövegezés mit sem bizonyít, mert a törvény általában tárgyi s nem alanyi szövegezést használ. A részesség pedig azt hozza magával, hogy a kérdés a ré zesség szabálya szerint döntendő el. Ezek ped g az oszthatatlanságra vezetnek, mert a szóban forgó körülmények természeteknél fogva személyes körülmények, s így a btkv. 74. §-a értelmében oszthatatlanok. E mellett szól végül az is, hogy a btkv. 67. § ában biztosított büntetlenségnek kizárólag büntető pol tikai alapja van. A hatályos jogvédelem érdeke háttérbe szorítja a szigorú jog követelményét. A törvényhozó — mint Liszt találóan mondja — aranyhidat épit a tettesnek a visszavonulásra. Azok, kik az önkéntes elállás büntetlenségét jogi alapra fektetik, ** - így Carrara, Ber* Előző közleményeket 1. Jogállam 190J. évi 77., 121., 191., 2^., J19., 594., 447., $n., 6?i. és 1004. évi 51. 1. ** A tevékeny bűnbánatra (67. §j 2. p.) a büntetlenségnek büntető-politikai alapja nem vitás.