Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 2. szám - Az ügyvédek és a szabadalmi ügyek

ÜGYYÉDSÉG. lólábát ez a félhomály és a bírósági gyakorlat simulékony leple jóakaróan eltakarják, és más a jellege az iro t codex rikitó világánál, hol mozdulatlanul, érczbe öntve áll előttünk évszázadokon keresztül, leplezhetlen félszegségeivel, bántó karrikaturaként! S való az is, hogy egy-egy ilyen folyton megújuló, gyakorlati szükségletre nem támaszkodó, úgyszólván hus és vér nélküli intézmény mintegy kínálja magát különböző csalárd transactiók leplezésére, ugy, hogy könnyen megeshetik, hogy míg az egyik oldalon fő a fejünk színlelt és csalárd ügyletek megakadályozása mikéntjének gondjaitól (lásd: csalárd üzletátruházások, leplezett uzsora stb.j, addig a másik oldalon szépen kikövezzük számukra az utat az általános polgári törvénykönyvben. Ezért helyeseljük Holitscher-nek azt az állásfoglalását is, hogy az örökösödési szerződések ne csak házastársak közt legyenek köthetők, hanem más rokonok, esetleg idegenek közt is; egyenesen kizár minden ellenvetést az a felhozott péida, hogy a Tervezet 1936. §-a alapján valaki 1 koronát hagy a házastársnak, s 100.000 koronát harmadik személynek, s így a törvény kijátszásával a tervezett tilalmat illusoriussá teszi. S a gyakorlat emberei tudják, hogy a családjog és örökjog terén mily nagy a kísértés a szabad redelkezés törvényes korlátainak kijátszására. M. ÜGYYÉDSÉG. Az ügyvédek és a szabadalmi ügyek. Az ügyvédi kamara negyedévi értekezletén élénk eszmecsere folyt az ügyvédségnek a szabada'mi ü^yek (különösen a bejelentések) ellátásában való közreműködése körül.* A kamara választmányához ugyanis egy beadvány érkezett, amely felpanaszolja, hogy a közönség nem keresi fel az ügyvédeket szabadalmi ügyeivel, mert sem a hazai közönség, sem a külföldi ügyvivők nem tudják, hogy az ügyvéd jogosítva van bejelentési ügyekben is felek képviseletére s azt ajánlja, hogy azok az ügyvédek, akik foglalkozni kívánnak szabadalmi ügyekkel, alkalmazhassák czimtáblájukon és levélpapirosaikon a «szabadalmi iroda» nemzetközileg befogadott és nálunk is ösmert kitételt s megnyugtatást kér az iránt, hogy e kitétel használata nem ütközik az ügyvédi tisztesség elfogadott elveibe. Az e tárgy körül kifejlett eszmecsere szélesebb és mélyebb medret vájt magának s kifejezésre jutott, hogy az ügyvédség távolmaradása a jogélet ez ágától ugy a törvényhozás, mint a törvényalkalmazás terén komoly bajok forrásává lett. Ugyanis csak e szakban képzett és az iránt érdek* Dr. Halász Aladár ügyvéd kezdeményezésére dr. Fazekas Oszkár, dr. Oppler Emil, dr. Kohn Jakab és dr. Kilián Tibor hozzászólása mellett.