Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - Japán joga és törvénykezése. 1. r. [könyvismertetés]

KÜLFÖLDI JOGÉLET mok nem tűrték volna, hogy polgáraik oly állam jurisdictiója alá kerüljenek, a melynek kiépitett jogrendszere nincs. A nemzeti büszkeség fellázadt arra a gondolatra, hogy a külföldiek vonakodnak magukat a japán jognak alávetni, s közszükségletté lön rendszeres kódexek megalkotásának vágya. A büntető jog és eljárás terén igy recipiálták a franczia Code pénal-t és a franczia bűnvádi eljárást; a magán és kereskedelmi jogot, valamint más segéd-kódexeket a franczia birói gyakorlat és tudomány alapján kellett megaikötni. A mikor a vonatkozó törvénytervezetek a nyilvánosság elé kerültek, szigorú bírálat tárgyai voltak, s e bírálatok felhasználásával készültek a jelenleg törvény erejével bíró s a magasabb tudományos igényeknek is megfelelő javaslatok. A kodifikáló munkálatok 1890-ben nyertek befejezést. A büntetőtörvény és bűnvádi eljárás ma már húsz éve van érvényben és revízió előtt áll; a polgári perrendtartás közel tíz éve, a polgári törvénykönyv és kereskedelmi törvény 1898 óta vannak hatályban. Egy tömeg segédtörvény hidalja át a modern és régi jog közti ürt. Japán irott alkotmánya meghatározza az államhatalmat, az uralkodó jogállását, a törvényhozó hatalom szerepét, a végrehajtó és birói hatalmat, az állampolgárok jogait és kötelességeit. A japán alkotmány «octroyált» alkotmány, az uralkodó önkéntes ajándéka. Adatott, miként az annak kihirdetésére vonatkozó császári pátens mondja, az emberiségnek a czivilizáczió haladásával párhuzamos fejlődésére való tekintettel, a czélból, hogy világosabbakká és kétségtelenebbekké váljanak a császár és ősei által életbe léptetett állami intézmények. O Felsége ezért kifejezett jogszabályokba foglaltatta az alaptörvényeket, hogy utódainak megbízható vezérfonaluk, alattvalóinak pedig a nemzet boldogitására tágabb terük legyen. Az alkotmány szerint a császár souverain, szent és sérthetetlen. Souverainitását és törvényhozó hatalmát a császári tanács segélyével gyakorolja. Szentesíti a törvényeket és elrendeli azok kihirdetését; kibocsáthat vagy kibocsáttathat végrehajtó rendeleteket, továbbá a közrend megóvására, valamint alattvalói jobb boldogulására szolgáló, de nem azok jólétét megzavaró rendeleteket; ha a tanács nincs együtt, törvényerejű pátenst is kibocsáthat, feltéve, hogy ezt a közbiztonságnak vagy közhátrány elkerülésének érdeke sürgősen kívánja s azt a tanács legközelebbi ülésszakában utólag jóváhagyja; ellenesetben az hatályát veszti. Helyhatóságok és egyesek, a közigazgatási törvények helyes alkalmazásának biztosítására, minden hatósági intézkedés ellen felebbezéssel élhetnek a közigazgatási bírósághoz. A kormány maga testület jellegével bir,