Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - Az országgyülés feloszlatásáról ex-lex-ben [könyvismertetés]

IRODALOM. tudjuk, hogy nem a 6., hanem az 5. §-t módosítja. Tetétleni ezt a nézetet arra látszik alapítani, hogy az 1867 : X. t.-cz. szintén időhatározás formájában intézkedik. Egy külsőséget — a mondatszerkezet formáját — lényegesebbnek tart, mint a törvény fejét, czélját és indokolását. A 1867 : t.-cz. X. feje világosan a 1847/8: IV. t.-cz. 6. §-ának módosításáról szól; ha a nyári ülésezéstől oly nagyon irtózó képviselőház az 5. §-t is kívánta volna módosítani, ugy ezt a törvény fejében kifejezésre juttatta volna. De az 5. §. módosításáról nem volt szó sem a király és Deák közötti tárgyalások, sem a képviselőház tanácskozásainak rendjén. A kérdéses 5. §-t tehát a törvény nem törölte el, az teljesen érvényben van ma is és közjogi íróink is egybehangzóan érvényben fennállónak tekintik a 1848 : IV. §-t.> Tagadhatatlan az, hogy az 1868 : X. t.-cz. megalkotása által némileg módosult az 5. §. is. Módosult annyiban, a mennyiben az ott megállapított három havi «teljesítési idő» lehetőleg kevesebb lesz három hónapnál, t. i. abban az esetben, ha a számadásokról és költségvetésről még nincs határozat, mert ekkor olyan időben kell az országgyűlésnek összeülnie, hogy még abban az évben tárgyalhassa a jövő évi költségvetést. Ez a határidő eshetőleg rövidebb lehet három hónapnál. Módosult tehát az 5. §., de nem lett eltörölve.2 Tetétleni okoskodásának az a része, melylyel ő a 67 : X. t.-cz.-ben a három havi teljesítési időben a kérdéses 5. §. helyébe lépett rendelkezést lát, világosan téves, és tévesek ehhez fűzött, röpirata egész folyamán viszszatérő reflexiói. Nézzük most, vajon megáll-e az az állítása, hogy a 67 : X. nem tartalmaz feltételt. A 48 : IV. ó. §-a szerint a királynak elméletben fennálló feloszlatási joga a gyakorlatban semmivé zsugorodott össze, mert hisz az esztendő egész folyamán feltételtől, a költségvetés megszavazott voltától függött. A kiegyezés létrejöttekor a király Andrássynak átadott kívánságaiban, melyben a 48-iki törvényeknek általa sürgetett módosításait összefoglalta, azt kívánta, «hogy Der §. 6 des Gesetzartikels IV. vom Jahre 48, wonach der Landtag (sic !) erst dann aufgelöst werden kann, wenn derselbe hinsichtlich des Budgets einen Beschluss gefasst hat, ist schon ím Sinne des Allerhöchsten Rescriptes vom 3-ten Márz 1866 ' und überdies noch, aus dem weiteren Grundé elidiren, weil hiedurch das Sr. Majestát im §. 5. vorbehalt ne Auflösungsrecht nahezu provisorisch gemacht würde.» + 1 Kmetty Károly, Közjog' I. kiadás 162. I. Nagy Ernő, Közjog III. kiadás 259. 1. 2 Helyesen igy fogja fel Nagy Ernő is. 3 A hivatkozott márcz. ?-iki leiratnak vonatkozó része ekkép hangzik: «Nem bírnánk megnyugodni a IV. t.-cz. azon határozmányában, mely szerint az országgyűlés felosztása a költségvetés megállapítása előtt nem volna foganatosítható." 4 Kónyi Manó Deák Ferencz beszédei I. kiadás IV. $12. Az idézett passzus mutatja azt is, hogy a 48. IV. 6. §. interpretatiójában nem volt eltérés nemzet és király